Tortaszeletek

Nem az okoz majd gondot, hogy a Föld képes-e jóllakatni tízmilliárdnál is több éhes szájat. Inkább az, hogy kétszáz éves demográfiai növekedés után az országok háromnegyedében drámai lakosságcsökkenés következik be. A gazdasági, társadalmi következmények beláthatatlanok.

RUSSIA-ODDLY/ Fotó: ANTON VAGANOV Forrás: Reuters

Tehát ezekben az államokban már megindult a népességcsökkenés, ami összességében 28 év múlva, 2050-re eléri az államok háromnegyedét. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a Föld lakosságának összlétszáma csökkenne, hiszen vannak országok, amelyek bőven rendelkeznek gyermekáldással. A világ lakosságszámának csúcsa várhatóan 2064-ben következik be 9,7 milliárd földlakóval. 

Ezt követően azonban egyre kevesebben élnek majd a kék bolygón. A kérdés az, hogy a csökkenés mikor és milyen embermennyiségnél áll meg, ha megáll egyáltalán. Vannak elemzők, akik már az emberi faj kipusztulásáról beszélnek.

Az emberiség történetének elmúlt háromszázezer éve alatt a hideg, a járványok, az éhínség, a háborúk „gondoskodtak” arról, hogy a lakosság túlságosan ne szaporodjon el. A nagy ipari forradalom után viszont szükség volt munkáskézre. Még a nőknek is „joguk” volt beállni a futószalagok mellé az emancipáció során. Az életkörülmények javultak: egyre kevesebben fagytak meg vagy éheztek, a korábban halálos betegségek jó részét is tudjuk már kezelni, és a háborúk is kevésbé gyakoriak, mint korábban.

Kudarcos egykepolitika

Most viszont bekövetkezhet a tartós demográfiai visszaesés kora, amelyre az elmúlt kétszáz évben nem volt példa – szögezte le Kito Hirosi­ japán demográfus-történész, a Sizuoka egyetem volt vezetője a Nikkei Asiának, a világ legnagyobb pénzügyi lapjának nyilatkozva. 

A professzor elsősorban Kelet-Ázsia térségével foglalkozott, amely kiemelten érintett a népességválságban. Ez az övezet az ENSZ Világdemográfiai kilátások című 2019-es kiadványában is vezető helyet foglal el az egy szülőképes nőre jutó születések számának drámai csökkenésében. Japán (128 millióról 60 millióra), Thaiföld (71 millióról 35 millióra), Dél-Korea (53 millióról 35 millióra) vezeti a listát.

Az egy szülőképes nőre jutó gyermekszám Tajvanon 1,15, míg Japánban 1,37. Egy országban a népesség elkezd csökkenni, ha a születések száma 2,1 százalék alatt marad. Ennek következményei: munkaerőhiány, a nyugdíjalapok válsága és az elöregedett gazdasági modellek reformjának szükségessége.

Délkelet-Ázsia, a „kis tigrisek” országai is hasonló problémákkal kénytelenek szembesülni. Thaiföldön, ahol a hetvenes évek elején hat volt a születési arányszám, ez mára 1,53-ra zuhant. Ezzel párhuzamosan a gazdasági teljesítmény harmadára csökkent, az éves nemzeti jövedelem 7,5 százalékról ma 2,4 százalék környékén tanyázik. 

De a leginkább meglepő jóslat Kínát érinti. Hogy a lakossága majd a felére csökken 2100-ra, az ugyancsak váratlan. Meghozta az eredményét az egykepolitika: a családok csak egy gyermeket vállalhattak, hogy a kommunista hatalom így biztosítsa az ország fejlődését, és ne kelljen állandó éhínséggel számolni. Az utóbbi negyven évben az ország gazdaságilag bámulatosan gyarapodott, de valószínűleg nem számoltak demográfiai politikájuk hosszú távú következményeivel. 

Harminc év után, 2015-ben felszámolták az egykepolitikát, a hatalom elkezdte a családokat biztatni, hogy most már lehet két, sőt akár három gyermekük is. De a kínai famíliák csak nem akarnak visszaállni a többgyermekes családmodellre, ugyanis közben ők is megtanultak kapitalista módon, csak a maguk hasznát szem előtt tartva gondolkodni: a gyerkőc csak kiadás. 

A városi életforma más életstílust igényel, mint a falusi, ebbe egyre kevésbé fér bele a gyermeknevelés. Arról meg ne is beszéljünk, hogy mennyibe kerül az új, nagyobb lakás, az oktatás egészen a diplomáig. Ez ma már számokban is kifejeződik: a Kínai Népköztársaság 1949 óta íródó történetében 2020-ban fordult elő először, hogy a népességnövekedés egy százalék alá esett. 

Sőt tavaly 0,85 százalékot mértek. Az egy szülőképes nőre jutó gyermekek számában Kína még az 1,5-es adat fölött van. Ha egy ország ezen mutató alá esik, akkor onnan nagyon nehéz, sőt egyesek szerint lehetetlen visszakapaszkodni. Ez pedig hatással lesz Kína nagyhatalmi álmaira is.

Mennyiség helyett minőség?

A kínai vezetők is idegesek lesznek akkor, ha a jelenlegi adatokat tanulmányozzák. A népköztársaság alapításának századik évfordulóján, 2049-ben mégis veszélybe kerülhet számos kitűzött cél elérése. Például az, hogy Kína szinte minden területen világelső lesz, és minden állampolgárnak fejlett nyugati életformát biztosítanak. Vajon képes ezen célok elérésére egy rettentő módon öregedő, ráadásul rendes nyugdíjrendszerrel sem rendelkező, munkaerőhiánytól szenvedő ország?

De a többi hatalom sem brillírozik. A kutatók szerint a századfordulóra – a bevándorlással együtt – az Egyesült Államok lakossága legalább megkétszereződik, még az sem kizárt, hogy meghaladja Kínáét is. De ezzel együtt az ország kemény, főleg gazdasági problémák előtt fog állni: honnan lesz megfelelő számú felső fokon képzett munkaerő? 

Az amerikai gazdasági növekedés is lelassul, a megtermelt vagyon még egyenlőtlenebbül lesz elosztva, ami társadalmi feszültségek forrása lehet. A 145 milliós Oroszország a századfordulóig lakosságából legalább húszmilliót el fog veszíteni. 

Putyin elnök 2020-ban így fogalmazott a fenyegető demográfiai válságról: „Történelmi felelősségünk, hogy szembenézzünk a kihívással. Oroszország jövője azon áll vagy bukik, hogy mennyi lesz a lakosság száma.” Az új helyzetben a haderőre is máshogy vetül a fény. Ezentúl nem a hadsereg létszáma, a tankok, hadihajók és harci gépek mennyisége lesz a döntő, a hatalmak szkandereiben a minőség fog győzedelmeskedni.

Kik tartoznak majd a demográfiai játszma győztesei közé? 2100-ban a világon India lesz a legnépesebb ország, ekkorra már a kétmilliárdos határt feszegeti. Nigéria jó eséllyel pályázik vezető helyre több mint hétszázmillió lakossal.

A szubszaharai országok lélekszáma is kilő, míg az észak-afrikai országoké kevésbé lesz látványos. A kutatók Afrika összlakosságát megbecsülve helyesbítettek a korábbi adatokhoz képest: ott is inkább hárommilliárdhoz közeli számot jósolnak a korábbi négymilliárdhoz képest. A diagnózis adott. 

A digitalizáció és robotosítás hatása miatt úgyis kevesebb munkaerőre lesz szükség, ezért sem kell rémképeket festeni – mondják a haladásban hívők. Az örök derűlátók még azt hangsúlyozzák, hogy a „kisütött tortát” legalább kevesebb szeletre kell vágni…

Borítókép: Vidám családi nap a szentpétervári katonai parkban. „Oroszország jövője azon áll vagy bukik, hogy mennyi lesz a lakosság száma” (Fotó: Reuters)