A korabeli jelentés szerint Klapka tábornok a komáromi vár feladásaként „geleitscheint” kapott, vagyis szabad elvonulást ígérő menlevelet. Nem lett volna értelme lemészároltatni a maradék magyar erőket. Reményi Antal százados a tábornok emigrációba vonuló csapatának tagjaként Anglia felé vette az irányt. Az 1849-es nemzeti tragédia, a szabadságharc bukása után sokaknak ez a hazatérésről való örökre lemondást jelentette.
Reményi Antal gyorsan emelkedett a katonai ranglétrán
Reményi, aki 23 évesen csatlakozott a magyar szabadságharc frissen alakuló seregéhez, s Lázár György őrnagy I. honvédzászlóaljánál közhonvédként kezd, gyorsan emelkedett a katonai ranglétrán. Eredendő becsvágyai, hogy hasznos legyen és sikeres, élete minden szakaszában jellemzőek rá. Ambiciózus alkata a száműzetésben sem tört meg. Angliából a tengerentúlra veszi az irányt, ahol az amerikai kormány által szervezett kutatóutakban vesz részt. Még csak huszonnyolc éves, amikor 1853-ban egy másik magyarral, Jekelfalussy Sándorral bekerül abba a Stephens tábornok vezette csapatba, amely a minnesotai St. Paul és a Puget Sound közötti területeket térképezi fel. Kívülről nézve kalandvágyónak tűnhet, ám ő csupán jó ügyeket akart a legjobban szolgálni.
Ezután tanulmányt ír a Mississippi mentén élő indiánokról, majd dolgozik a Panama-földszoros kutatásán, de amint módja van rá, visszatér Európába. Párizsban időzik egy darabig, végül tizenkét év távollét után hazatér. Még mindig fiatal, ereje teljében van, de már regénybe kívánkozó, fordulatos sorsot tudhat magáénak. De ki ez a tehetséges hazánkfia?
Miskolcon született, Hoffmann Henrik aranyműves és felesége, Vidov Katalin gyermekeként 1825. április 15-én. A vallásos zsidó család sarja Pesten jogászként tanult, s a történelem próbára tévő fordulatai csak megerősítették magyarságtudatát. Új családneve választása is mintha sorsát mutató üzenet lenne, a reményt sosem feladó kitartásé. A száműzetésből harminchat évesen hazatérő, világlátott, tapasztalt, tehetséges férfi bírói hivatalt vállal a pesti törvényszéken. A forradalomban és szabadságharcban betöltött katonai szolgálata ekkor már nem hátrány.
A kiegyezéskor már a hazai értelmiség tiszteletre méltó közszereplője, aki ráadásul a 48-as forradalomban vált férfivá.
Főjegyző, majd törvényszéki tanácsos lesz, majd az angolul kitűnően beszélő, kiváló szakember a budapesti brit királyi főkonzulátus tanácsosaként is dolgozik. Ügyvédi praxisa mellett íróként is aktív, megjelentet közgazdasági, történelmi, földrajzi, tengerészeti és hadművészeti elemzéseket, cikkeket. Tanulmányai a kor rangos kiadványaiban látnak napvilágot. Karrierjének egyik magas társadalmi rangot adó állomása, hogy Habsburg-Tescheni Károly István főherceg és tengernagy a császári és királyi jachtraj, valamint a Csatorna Részvénytársaság jogtanácsosává nevezi ki.
Sikeres hazafias vállalkozás
Sikeres szakmai előmenetele mellett mindvégig elkötelezett híve a magyar függetlenségnek. Tevékeny részt vállal az Eskü téri Petőfi-szobor létrehozásában. Nem mellesleg ezt a tervet öccse, Reményi Ede, a világhírű hegedűművész kezdeményezte. (Róla név szerint Szomory Dezső is ír A párizsi regényben, s Viktória angol királynő „udvari virtuóz” címmel tüntette ki.) A Reményi fivérek hazafias vállalkozása sikeres lett, a Petőfi-szobrot 1882. október 15-ös avatása óta láthatjuk a mai Március 15-e téren, a belvárosi Duna-parton.
Reményi Antal számos írott munkája közül ezúttal csak néhány címet kiemelve is képet alkothatunk sokrétű érdeklődéséről, szakmai elmélyültségéről: A Szent Szövetség hadjárata II. Szelim szultán ellen, Kolumbus származása és családja. A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában megtalálható angolból fordított műve, Lord Horatio Nelson admirális életrajza. Páratlan és elgondolkodtató életmű! Egy tekintélyes férfiú, aki tanultsága, kiváló képességei és szakmai sikeressége mellett akár „pihenhetett is volna jól megérdemelt babérjain”. Ehhez képest egész életében újabb és újabb feladatokat keresett magának, s azokat el is végezte. Becsvágy csupán? A szó csak pozitív töltést kap Reményi életművében. Akár az észak-amerikai indiánok történetét, távoli tájak földrajzát, tengeri ütközetek tanulságait írta meg, vagy gazdasági törvényszerűségeket elemzett, minden munkájával hazája tudományos gazdagságát gyarapította. Írói nyelvezete ma már patinásan réginek hat, stílusa korának szólt, ám mondanivalója nem avult el. Tollforgatói tehetsége mellett ez nyilván erkölcsi tartásának, szellemi tisztánlátásának köszönhető. Idős korában a pesti polgárság tiszteletre méltó, nevezetes tagja volt.
Nyolcvanhét évesen hunyt el 1912. november 29-én. Sírhelye a Fiumei úti temetőben 2004 óta védett.
Borítókép: Reményi Antal sírja a Fiumei úti temetőben (fotó: Teknős Miklós)
