Olaszországban büntetnék az angol szavak használatát, avagy az olasz konyha után az olasz nyelvet is megvédelmeznék. Egy új törvényjavaslat szerint, amelyet Giorgia Meloni miniszterelnök párttársa, Fabio Rampelli nyújtott be, büntethetővé válnának ugyanis azok a taljánok, akik hivatalos kommunikációjuk során idegen nyelvű kifejezéseket használnak. A tervet maga a miniszterelnök is támogatja, és noha a tiltás az összes idegen nyelvre vonatkozna, külön kipécézné az „anglomániát”, azaz az angol szavak térnyerését, amely szerintük leértékeli és leépíti az olasz nyelvet. Megemlítik azt is, hogy a helyzet szerintük csak romlott, mióta az Egyesült Királyság nem is az EU tagja.
Az olasz mint elsődleges nyelv
Az olasz nyelvet védelmező törvény minden közhivatalt betöltő személy számára előírná az írott és beszélt olasz nyelv magas szinten való mívelését, és a cégek számára is megtiltaná az angol rövidítések vagy foglalkozási titulusok használatát. Leszögezik azt is benne, hogy a külföldiekkel foglalkozó hivatalokban is az olasznak kell az elsődleges nyelvnek lennie. Numero uno: a divat ugyanis jön-megy szerintük, de az anglománia hatással van a teljes társadalomra. A törvényjavaslatot a parlamentnek még meg kell vitatnia, ám ha elfogadják azt a jelenlegi formájában, akkor az Olaszország területén zajló összes reklámtevékenység számára is kötelezővé válna az olasz nyelv használata, a büntetések pedig ötezer és százezer euró (38 millió forint) között is mozoghatnak majd. Az olasz kulturális minisztérium felállítana egy bizottságot, amely a média, az iskolák, a kereskedelem és a reklámipar számára előírná a nyelv helyes használatát: például a bruschettát nem szabadna brusettának mondani. Mondjuk ki a frász mondana ilyet?
Ha pedig már itt tartunk: Meloni pártja nemrég az olasz konyha védelméről is benyújtott egy törvényjavaslatot, amely többek között a szintetikus termékek használatát tiltaná. És milyen jól teszi! Sőt, legyünk őszinték: azért mehetnének még egy paraszthajszállal messzebbre. Tilthatnák például a spagetti forró vízbe helyezése előtti kettétörését (aú!), a ketchup használatát jóformán bármilyen ételhez, amennyiben az nem hot dog vagy hamburger, esetleg járhatna néhány nap fegyház a hawaii pizza összes rajongójának, akik szerint az ananász vallásilag, ideológiailag és emberileg kicsit is elfogadható a pizzatésztán. Nehéz komolyan venni azt is, aki szerint a Starbucks és társai kávét árulnak, nem pedig felvizezett szirupos-tejszínhabos üres kalóriabombákat, és hát a pokol hatodik bugyrában külön helyet tartanak fenn azoknak, akik a vörösbort a hűtőbe teszik, vagy akik kólával ütik fel, mert túl erős. Hasonlóan amerikanizált szokás a lapkasajttal tálalt pasta is, ami bizony komoly kérdéseket vet fel az illető mentális állapotát illetően. Az ételek területén tehát kijelenthető, hogy egyértelműen negatív az anglománia, de vajon a szavakkal is hasonló a helyzet?
Anglománia újratöltve
Ne is menjünk Olaszországig. Képzeljünk el egy világot, ahol a káromkodós doboz helyett több ezer eurós bírságot fizet, aki kiejti a száján: lifecoach, influencer, brainstorming, home office, workshop, meeting, bullshit. Chill. Hype. Cool. YOLO. Aztán ott vannak a már nyelvünkbe ékelődött, magyarosított örök slágerek: bébi, sztájliszt, lájk, szelfi… Már a nyelvújítás sem a régi, Kazinczy sem csettintene, átvett szavaink egy része pedig körülbelül annyira hiteles, mint amikor a Harlemben bandázó fekete srácokat szinkronizálni próbálják magyarra: „Hé, tesó, mi a pálya?” Amúgy meg két kapucsínó lesz és egy busetta. Kérnénk mellé ketchupot is.
Borítókép: Giorgia Meloni új olasz miniszterelnök, az Olasz Testvérek (FdI) párt vezetője megszólaltatja az ülés kezdetét jelző csengettyűt a kabinete első ülésén a római kormányfői hivatalban, a Chigi-palotában 2022. október 23-án (Fotó: MTI/EPA/ANSA/Ettore Ferrari)
