„Ca! Megjelentek a bevándorlásiak!” – írta fiának, Carlosnak (becézve: Cának) Tomas Anastacio, három évtizede az Egyesült Államokban élő illegális bevándorló, mielőtt számos munkatársával együtt elrejtőzött volna a razzia elől a Los Angeles-i Ambiance Apparel ruházati áruházban. Mire Carlos odaért volna, a bevándorlási hatóság, az ICE emberei többeket őrizetbe vettek a dolgozók közül. Az esetről a The New York Times számolt be. Estére viszont erőszakos tüntetők csaptak össze a rendőrökkel a belvárosban, hosszan tartó zavargásokat váltva ki. Ezután Donald Trump elnök több ezer főt vetett be Kaliforniában a Nemzeti Gárdából, majd százakat a tengerészgyalogosoktól, ellentétbe kerülve Kalifornia, illetve az ország második legnagyobb városa demokrata párti vezetésével, akik a jogköreiket féltették. De Karen Bass polgármester is elismerte: komoly erőszakcselekmények történtek, nem kímélték a metropolist a vandálok. A vita ezután azon ment, mekkora részre terjedt ki az erőszak a Budapestnél kétszer nagyobb területű Los Angelesben, amelynek belvárosában békésebb időben film-, zenész- és kosárlabdasztárokkal futhat össze az egyszerű járókelő. A rendőrfőnök szerint balhékra szakosodott hőbörgők voltak a hangadók.
A tüntetők rasszizmust is kiáltottak és palesztin zászlókat is lengettek. A világot bejárt egyes felvételeken pedig erőszakos, a rendfenntartókra támadó tüntetők láthatók, akik köveket dobálnak, járműveket gyújtanak fel, a válasz pedig erre villanógránát, paprikaspray, könnygáz, bilincs, őrizetbe vételek és éjszakai kijárási tilalom. Az eredmény: sebesültek mindkét oldalon. Más felvételeken az látszik, hogy vandálok márkás termékekeket kínáló üzleteket fosztanak ki: gyorsan kéretlen gazdáikra lelnek a lapostévék, okostelefonok és edzőcipők. A tüntetéshullám más amerikai városokra is átterjedt, hogy aztán múlt szombaton – a szárazföldi hadsereg fennállásának 250. évfordulójára rendezett parádén, egyben Trump 79. születésnapján – a baloldal Nincsenek királyok elnevezésű megmozdulásaiban csúcsosodjon ki. „Köszöntötték” már tomboló erőszakkal az elnököt 2016-os megválasztásakor, és öt éve, George Floyd halálát követően is. De Los Angelesben emlékezhetnek még a 63 halálos áldozatot követelő etnikai zavargásokra is, amikor szintén bevetették a Nemzeti Gárdát.
A most kialakult helyzet arról szól, hogyan lehet érvényt szerezni az országos törvényeknek. Ebben az esetben márpedig bevándorlási és honosítási jogszabályokról van szó, amelyek Washington, nem pedig az egyes szövetségi államok hatáskörébe esnek. Kalifornia erőszakos és törvénytelen bevándorlóknak nyújt menedéket, ténylegesen akadályozva az ICE-t munkája végzésében. Ez márpedig a szövetségi törvények megsértése, és kész!
– mondja a Lugasnak Alex Hemingway, Los Angeles mellett élő üzletember, akinek családja korábbi magyarországi vállalkozásaik révén hazánkban is ismert. Washington többször is felszólította Kalifornia állam, valamint az ottani városok vezetését, hogy legyenek partnerei, és értesítsék, ha olyan bűnelkövető került a kezükre, aki nem jogszerűen tartózkodik az országban. Így a rácsok mögül nyomban vihetnék is magukkal. Ezzel ki lehetne szűrni az olyan helyzeteket, amelyeket az amerikai média nem mulaszt el felemlegetni, például amikor ártatlanok kerülnek a hatóságok hálójába, vagy olyan személlyel szemben intézkednek, akiről kiderül: amerikai állampolgár.
Bizarr balos csapat
– Az elnök lépése népszerű és régóta aktuális is volt. Akkor is meg kellene tennie, ha nem lenne népszerű, de ráadásul az is. A Demokrata Párt jelenleg a magát elnyomottnak és áldozatnak tartó társadalmi osztály védelmezőjeként kötelezte el magát, így aztán egy olyan bizarr összetételű felhozatalt támogat, amelyben megfér a többszörös gyilkos törvénytelen bevándorló, az Antifa-szimpatizáns, az Egyesült Államok ellen intifádát hirdető iszlamista és a magát nőnek képzelő, női sportversenyeken indulni akaró férfi – állítja Hemingway, hozzátéve, figyelemre méltó módon a törvényes bevándorlók többsége is támogatja a manapság ritka módon a választási ígéreteit betartó Trump erőfeszítéseit.
Az e sorok írásakor legfrissebb, az NBC hírcsatornán június közepén közölt felmérés szerint miközben Trump általános támogatottsága 45 – a republikánus hívek körében 89 – százalékos, a tavalyi elnökválasztást pedig 49,8 százalékkal nyerte meg Kamala Harris ellenében, a migrációs és határőrizeti politikáját 51:49 arányban pártolják az amerikaiak. Az elnök 2020 óta tizennégy százalékponttal növelte a népszerűségét a legnépesebb bevándorlócsoport, a spanyolajkúak körében. Könnyen lehet, hogy a „Los Angeles-i csatát” a baloldal már 2024 novemberében elveszítette. Az elnökválasztás előtt a gazdaság után – amelyben Joe Biden kormánya szintén nem remekelt – a bevándorlást nevezték meg a polgárok a legnagyobb problémaként. Azoknak pedig, ez utóbbit tették az első helyre, a 88 százaléka Trumpra voksolt – mutat rá az American Enterprise Institute washingtoni agytröszt tanulmánya, megjegyezve: eközben Kamala Harris egy 82 oldalas programja még csak nem is említette a bevándorlást.
Percenként három migráns
Nem véletlenül. A mostani becslés szerint mintegy 11 millió törvénytelen bevándorló él a 342 milliós Egyesült Államokban, ahová az ország online népességszámlálója szerint mindössze huszonkét másodpercenként érkezik egy-egy új migráns, minden tizenhat másodpercben növelve a lakosságszámot. (Trumpot legutóbb 77 millióan választották meg, John F. Kennedyt 1960-ban még 34 millióan, George Washingtont pedig 1788-ban 28 ezren.) Az illegális bevándorlók jellemzően nem törvénytelenül lépik át a határt – bár a Rio Grandén átkelők jól mutatnak a tévéfelvételeken –, hanem az országban „felejtik magukat”, miután lejár a vízumuk, illetve meglátogatták családtagjaikat. Mintegy a felük mexikói, illetve közép-amerikai; ezért lehetett látni a Trump-ellenes tüntetéseken annyi mexikói zászlót, egyébként mindkét oldalon vitatott módon. Sokuknak gyereke is született időközben az Egyesült Államokban, akik így automatikusan amerikai állampolgársághoz jutottak. (Trump ezen is változtatni akar.) Jelenlétük évente összesen 150 milliárd dollárral terheli meg az amerikai államháztartást, miközben viszont egyes gazdasági ágazatokban rájuk épül a munkaerőpiac. Főleg a nagy államokban, azokon belül is a megapolisok környékén tömörülve találják meg a számításukat – ezek rendszerint a Demokrata Pártra szavazó választókörzetek –, de olyan helyeken is jelen vannak, ahol a szigorú rendteremtés az elnök pártjára nézve is kockázatokat jelent. Ezért Trump utóbb leállíttatta az illegális migránsok felkutatását a mezőgazdaságban és a vendéglátóiparban.
Keresd a pénzt!
A Los Angeles-i csatában a pénz is fontos szerepet játszik. Nálunk, Európában is ismerős már az a módszer, ahogyan a fősodratú hatalom – ebben az esetben a kaliforniai kormányzat – önti a dollárokat olyan nem kormányzati szervezetekbe (NGO-kba), amelyek célja, hogy megakadályozzák az illegális bevándorlók kitoloncolását, felvilágosítsák őket a jogaikról, „érzékenyítsék” velük kapcsolatban a társadalmat, és persze perek sorozatával akadályozzák Trump és kormánya munkáját. Sacramentóból – ez Kalifornia fővárosa – 73 millió dollárt juttattak így a bevándorlási hatóság munkáját akadályozó NGO-khoz, számolt be róla az Open The Books költségvetési figyelő jelentése alapján a Breitbart hírügynökség.
Az állandó jogi csetepaté része az amerikai mindennapoknak. Találnak egy – jellemzően demokrata párti elnök által kinevezett – bírót, aki megálljt parancsol a Fehér Háznak, mivel az amerikai szövetségi bírók maguk dönthetnek a saját alkotmányértelmezésük alapján. Ennek a kormány vagy eleget tesz, vagy sem, mindenesetre fellebbez, aztán másodfokon döntenek így vagy úgy, Trump pedig abban bízik, hogy a konzervatív többségű Legfelsőbb Bíróság majd a javára dönt. Ez nem csak bevándorlási kérdésekben alakult így.
Kaliforniában logikus, hogy éleződjék a feszültség. Az egyik legliberálisabb szövetségi állam az ötvenből, negyvenmilliós népességével a legnagyobb is, hatalmas nagyvárosi övezetekkel, köztük Los Angeles mintegy 18 milliós vonzáskörzetével. Harvey Milkkel Kaliforniából indult a politikai LMBTQ-mozgalom, itt találhatók legsűrűbben az ország nagy sátorvárosai (csak Los Angelesben több tízezer hajléktalan él az utcán.) Több mint kétmillióra teszik az államban, csaknem egymillióra a tízmilliós Los Angeles megyében élő törvénytelen bevándorlók számát. Jellemzően a demokraták uralják az egész placcot – Biden alelnöke, Harris is onnan valósi volt, államügyészként is tevékenykedett –, noha nem mindig volt ez így. Kalifornia valaha még hollywoodi színészeket is választott republikánus kormányzónak, mint Ronald Reagant vagy Arnold Schwarzeneggert. Mindenesetre az „aranyállamban” – ahogy ragadványneve a rendszámtábláikon is szerepel – Trump 2024-ben 38 százalékot, több mint hatmillió szavazatot kapott, miközben Harrisnek még Los Angeles megyében sem jött össze a kétharmad.
Az éles politikai törésvonalak mentén megosztott országban újabb csata érik. Mégpedig a trumpisták és Gavin Newsom, Kalifornia 57 éves kormányzója között; ezt már a zavargásokkal kapcsolatos mostani ütésváltásuk is előrevetítette a médiában. Newsom csillaga azzal párhuzamosan ível felfelé, ahogy a demokraták fájó vereségek (Clinton, Harris) és visszalépés (Biden) után új reménység után néznek a 2028-as elnökválasztásra. De az még messze van, Los Angelesben addig még kigyulladhat egy-két autó, betörhet néhány orr és kirakat, lába kélhet újabb lapostévéknek is. Csak újabb ürügy kell majd hozzá.
Borítókép: Lovasrendőrök csatája a tüntetőkkel Los Angelesben (Fotó: Anadolu/Tayfun Coskun)
