Isten égre tartott ujja

A hegy messziről is megdöbbentő látvány. Az Égei-tengerből emelkedik ki, a türkizszínű víz öleli körbe, amolyan túlságosan is jelentős látványelemként a nyaralók számára. Ez Athosz szent hegye, ahová csak a beavatottak látogathatnak el, de turisták tömegei látják messziről, nem tudván, mi is zajlik ott.

Fotó: Sitkei Levente

Athoszra máig nem léphet be nő, semmilyen körülmények között, így emlékezve Szűz Mária kérésére. Ez persze teljesen ellentétes az uniós regulákkal, a szerzetesek kérését azonban teljesítette Athén és Brüsszel is. A nők távoltartása annyira szigorú, hogy az esetlegesen megtalált nőnemű állatokat is kirakják a határon kívülre, kivéve a macskákat, amelyek jó szolgálatot tesznek egerészként. Volt ugyan olyan eset, hogy hajótöröttként nő vetődött a félszigetre, de ez a szabályt erősítő kivétel. A szerzetesek kiválóan megvannak magukban. Szinte kizárólag zarándokokat engednek be magukhoz, akik a szárazföld felől nem juthatnak át, ott ugyanis Görögországtól kerítés zárja el a közösséget. Aki be akar jutni Athoszba, annak Thesszalonikiben kell engedélyért folyamodnia, s bíznia a szerzetesek jóindulatában. Egy nap legfeljebb száz embert engednek be, akik mindannyian óhitű keresztények, és legfeljebb napi tíz latin rítusú keresztény juthat be a félszigetre. Athoszon ma is a Juliánusz-naptárat használják, valamint a bizánci időszámítást, amelyen a napkeltekor van 0 óra, de mivel a külvilág számára teljesen mellékes, hogy a szerzetesek mikor imádkoznak, ez a saját időrendjüknek tökéletesen megfelel. A kétezres évek elejéig egy különleges kitétel vonatkozott a látogatókra, mégpedig az, hogy katalánoknak tilos volt a belépés. Az egyházak hagyományosan jól emlékeznek a múltra. A XIV. században létezett egy Katalán Csoport nevű zsoldoshadsereg, amely kifosztotta az atyákat, ők erre válaszul közölték, nem kérnek Barcelona fiaiból. Aztán Katalónia jogi értelemben előbb szűnt meg, mint a kolostorok, a tiltást nehezen lehetne érvényre juttatni, minthogy katalán állampolgárság nem létezik. Mindenesetre a szerzetesek nem engedték a katalánok látogatását, nehogy ősapáik tetteit megismételjék, s csak mintegy hétszáz évvel az események után enyhültek meg.

Jelenleg nagyjából kétezer ember él Athoszon huszonnyolc különböző kolostorban. Az atyák az ortodoxia országaiból érkeznek, mindannyian lemondanak a világi élet hívságairól, ugyanakkor nagyon komoly munkát végeznek. Athoszon ugyanis hatalmas könyvtár található, amelyet feldolgozni hatalmas munka, a régi fóliánsokat, szövegtöredékeket, pergameneket ezek a szerzetesek rendezik. A múlt század hetvenes éveinek elején nagyjából ezren éltek Athoszon, főként idős papok, ma viszont erőre kapott a közösség, fiatal és nagyon képzett szerzetesek igyekeznek bejutni Athoszra, hogy részt vegyenek a munkában és az ottani életben. Az Európai Unió és Görögország anyagilag is támogatja az ottani munkát, miközben jó eséllyel nem fognak az említett ősrégi könyvek onnan kikerülni.

Borítókép: Athosz szent hegye Szithónia felől (A szerző felvétele)