A legszebb tőgy

A Nagy-Sárréten található Biharnagybajom Göndör tehén révén szerepelt a hírekben: a fekete színű holstein-frízt az ország legszebb tehenének választották. Szépsége milliókat hozott a helyi gazdaságnak, tőgyéből eddig negyvenezer liter tejet fejtek ki.

Madar László a díjhalmozóval. A tejtermelés a mezőgazdaság „nehézipara”: itt az év 365 napján éjjel-nappal dolgozni kell Forrás: Mirkó István

– Akár maga is megpróbálhatja vezetni – biztat Madar László ágazatvezető, aki csupán névrokona a háromszoros válogatott, legtöbbször a Debrecenben focizó Madar Csabának. Illetve annyi közös bennük, hogy fiatalon László is rúgta a bőrt. A Sárrétudvariban született, Biharnagybajomba házasodott férfi 31 éve dolgozik a telepen, 24 éve vezeti azt. Mindig a mezőgazdaság vonzotta, magán tapasztalja, hogy aki ebbe belecsöppen, nem tudja abbahagyni.

A legnagyobb tejhozamúnak tartott, átlagosan hat évig élő holstein-fríz tehenek nyugodt, jó természetű állatok, könnyen kezelhetők. A legtöbb hazai gazdaság ezt a fajtát tartja, amelyet úgy tenyésztettek, szelektáltak, hogy az állatok a legjobban hasznosítsák a füvet, amely származási helyükön, Hollandia északi tartományaiban a legbőségesebben rendelkezésre álló takarmány. Idén tavasszal nem úgy nézett ki, hogy a Nagy-Sárréten gazdálkodó telep állatainak lesz elegendő takarmány.

– Április 25-én körbejártam a 2600 hektár bérelt területünket, és szinte sírva fakadtam a látványtól. Az azt megelőző hónapokban alig esett eső, a vetéseinken, legelőinken nem nőtt a fű, a lucerna és az őszi kalászosok fejlődése visszamaradt. Azt hittük, nem lesz szalmánk. Azután majd mindennap esett. Emiatt olyan vizes volt a talaj, hogy a gépekkel nem tudtunk rámenni. Most sem vagyok nyugodt, hogy meglesz-e a szükséges takarmányunk. Ha magunk nem termelünk eleget, akkor szénát és szalmát venni kell, ami sokkal drágább – vakarja a fejét Madar László, aki ezzel a néhány mondattal illusztrálja, hogy milyen nehéz kenyér a mezőgazdaságból élőké. Ennek ellenére szíve szerint nyugdíjazásáig vezetné a telepet.

A látogatók számára szervezett bemutató után Göndört beterelik a fejőterembe. Egy órával túl vagyunk a megszokott időponton, az állat láthatóan megszabadulna a tőgyében hullámzó 15-16 liternyi tejtől. A terem különleges. Kör alakban kialakított állások, mindegyikhez saját fejőgép és fejőpontvezérlő tartozik. Az állat beazonosítása, tőgyelőkészítés után ráteszik a fejőgépet, majd amikor végeztek a fejéssel, újabb fertőtlenítés következik, a tehén átadja a helyét egy másiknak. Ami különleges, hogy az állások körbeforognak. Egy fordulat egy fejés. Némelyik állat a teremben enged el tehénlepényt, vagy vizel, de ez láthatóan nem zavarja a középen dolgozó három embert. Miközben nézzük a tehenekkel lassan körbeforgó állásokat, beleszédülünk.

– Eleinte velünk is forgott az épület, de már megszoktuk – nyugtat a harmadik fejőmester.

Az ötödik éves Göndör mellett további tíz Göndör nevű tehén színesíti az állományt. A magyarázat egyszerű: az azonos családba tartozók azonos nevet kapnak. Göndör anyja is Göndör volt, mint ahogy a díjhalmazó tehén valamennyi testvére, utóda, illetve az utódának utóda is ezt a nevet kapta. A nyolcszáz fős állományban számos család van, az egyes tagokat a fülükbe tett azonosító szám alapján különböztetik meg. A díjazott Göndör a 0872-es.

Bika nélkül

A telepen kizárólag nőivarú egyedek élnek. Ha bika születik, azt két hónapos kora után tovább hizlalásra értékesítik. Így már érthető, hogy miért olyan nagy dolog, hogy a versenyen szaporítóanyagot is nyertek a tehenek.

– Ilyen, ejakulátornak nevezett műszalmába van lefagyasztva a bikasperma – nyújtja felém a leginkább vékony szívószálhoz hasonlító valamit a szakember. A „szívószálba” zárt spermát folyékony nitrogénben tárolják a felhasználásig. A bika genetikai értékétől függően 5-25 ezer forint egy-egy műszalma ára. Van, amikor az elsővel sikerrel járnak, olykor a tizedik vezet vemhességhez. A tehenek mesterséges megtermékenyítése a telep inszeminátorának a feladata.

Madar László a díjhalmozóval. A tejtermelés a mezőgazdaság „nehézipara”: itt az év 365 napján éjjel-nappal dolgozni kell
Fotó: Mirkó István

A világ minden tájáról érkezik minta. Használnak amerikai, kanadai, olasz bikáktól származó szaporítóanyagot. Célirányosan választják ki a legjobb tulajdonságú példányokat.

– Az itteni tehenek egyike sem találkozott életében bikával. Nálunk nincs természetes párosítás, kizárólag mesterséges úton fogannak az állatok. Ilyen nagy állományokat bikákkal nem is tudnánk fenntartani. A hozott anyag kellő genetikai változatosságot biztosít, a bikákat nem lehet hónapról hónapra cserélgetni – magyarázza Madar László.

Évente közel nyolcszáz ellésre kerül sor, amelyik tehén nem hoz világra utódot, addig fejik, amíg megéri a tartása – ez napi 15-20 liter tej. Ha nem adnak elég tejet, és nem sikerül a megtermékenyítés, jön a leselejtezés, majd a vágóhíd. A telepen élő tehenek átlagosan 2,2 utódot hoznak világra, amiből az következik, hogy négy-öt éves korukban a vágóhídra kerülnek. Évente 250-260 tehenet kiselejteznek. Ezek helyét a szaporulat veszi át. Göndör márciusban üszőt ellett, az előző bika volt – ez az utód hizlalás alatt van. Május közepén újra az inszeminátor vette kezelésbe a nagydíjast.

Felszívódó munkaerő

– Két hónappal az ellés után, a legjobb kondícióban ment a versenyre, de szó sem volt programozott vemhességről. Így alakult – nyugtat meg a telepvezető. A háromszor ellett Göndör a szenior kategóriában tarolt, amiből következik, hogy nem sok van már hátra az életéből. Két-három további ellése lehet, és ha minden jól megy, jövő tavasszal ismét elviszik Hódmezővásárhelyre.

A telepen keletkező több száz köbméternyi istállótrágya nagy része a szántóföldekre megy, kisebb hányada a cég biogázüzemét táplálja, amely elektromos áramot állít elő. Utóbbi nem nagy biznisz, mert nagyon alacsony az áram átvételi ára. A vemhes üszők eladása, a leselejtezett állatok vágóhídi értékesítése jóval több bevételt hoz.

A legtöbb pénz a tej eladásából folyik be – évente nagyjából 8-8,5 millió litert adnak az állatok. Némelyik különleges teljesítményre képes. 2018-ban köszöntötték a tenyészet 11. aranytörzskönyves tehenét – ezt a címet az a jószág érdemli ki, amelyik élete során legalább százezer liter tejet adott. Akkor a tízéves, kilencszer ellett 5803 ETA nyakába került az elismerést jelképező szalag. Most nincs ilyen tehenük, Göndör is csupán negyvenezer liter tejet produkált eddig.

A tej literéért nagyjából száz forintot kapnak, ami nem sok. Ilyen ár mellett nehéz nyereségessé tenni az itteni munkát. Nem hiába mondják, hogy a tejtermelés a mezőgazdaság „nehézipara”. Itt az év 365 napján kell dolgozni, éjjel-nappal. Olyan nem fordulhat elő, hogy a tehenet nem fejik meg naponta háromszor – hajnali négykor, délben és este nyolckor. Itt nincs ünnepnap, hétvége, itt munka van. Mindössze harmincnyolcan dolgoznak a telepen. Hihetetlen odafigyelést igényel, hogy mindig meglegyen a három műszak, hogy mindennap ugyanolyan odafigyeléssel végezzék a munkát, és hogy a dolgozók ki tudják venni az éves szabadságukat.

A biztos munkahelyet a többség megbecsüli, de olyan is akad, aki heteken át könyörög, hogy „Laci bácsi, vegyen fel!”, majd egy nap után felszívódik – a régióban magasnak számító jövedelem ellenére. Öt-tíz évvel ezelőtt sorban álltak az emberek a kapu előtt, most a telepvezető kutat megbízható (vagy annak tűnő) munkaerő után.

A fejőház korszerű, a tartási körülményeken lenne mit fejleszteni, új istállók, megfelelő pihenőboxok, ventilátorok, párásítók kellenének. Amikor azt kérdezem, hogy mi célt szolgál a másfél méteres magasságban az istálló egyik oszlopához erősített kefe, a telepvezető elmosolyodik. A tehenek időnként átmennek alatta, hozzádörzsölik a hátukat. Sok a légy, a hátuk közepét nem érik el a farkukkal, a kefével vígan vakarózhatnak.

Hiába a százezer literes teljesítmény, az országosan szép tőgy, ez sem menti meg az állatokat a vágóhídtól – agg tehenek otthona nincs sem itt, sem másutt. Göndörre is ez a sors vár.

MARHA NAGY REKORDOK

Ausztrália szarvasmarhák millióinak otthona, de a Knickers nevű példány mind közül kiemelkedik. Az idén nyolcéves állat 1400 kilogrammot nyom, és 194 centiméter magas, a normálisan fejlődő tehenek eltörpülnek körülötte. Méretei tavaly októberben az életét is megmentették. Tulajdonosa árverésen próbálta eladni a gigantikus jószágot, de a húsfeldolgozók nem éltek a lehetőséggel, mivel egyszerűen nem tudnának vele mit kezdeni. Knickers így megúszta a vágóhidas végzetet. Ez az állat „csak” Ausztráliában számít csúcstartónak – a hivatalos világrekorder egy chianina fajtájú, Bellino nevű olaszországi bika, amely 2010-es mérésekor két méter magas volt. Ugyanebben az évben különleges rekordról számolt be az Egyesült Államok Visconsine államának egyik tenyésztője, akinek négy és fél éves holstein-fríz tehene 365 nap alatt 32 ezer liter tejet termelt. Azaz ez a jószág naponta több mint 87 liter tejet adott. A magyarmezőgazdaság.hu a Guinness-rekordok könyvére hivatkozva azt írta, hogy a világon a legtöbb tejet, 216 891 kilogrammot egy kanadai holstein-fríz tehén, Smurf adta. Archie-t, a Dexter fajtájú állatot pedig a világ legkisebb bikájaként tartják számon. Marmagassága 76,2 centiméter, ami 38 centiméterrel kisebb a fajtájára jellemző méretnél. Ez azt jelenti, hogy ez a bika a gazdaság többi állatához képest is törpének számít.