Az európai lakosságnak a kora újkortól ismétlődő, nagy közös tapasztalata a ragályok miatti kényszerrendelkezés. Előbb a pestis, majd a kolera, a tífusz és egyéb járványok terjedésének megakadályozására születtek az emberek érintkezését és a szabad helyváltoztatást korlátozó intézkedések, amelyek gyakran szabályozták a hitélet formáit is. Az igazán súlyos fertőzések idején bezárták a templomokat, megtiltották a körmeneteket, szünetelt a szentségek kiszolgáltatása.

Az erdélyi katolicizmus és a román nemzetépítés
Arra akarták rászorítani a magyar családokat, hogy a szülők állami iskolába írassák a gyermekeiket.