Kevés ember van az Egyesült Államokban és főleg azon kívül, aki már hallotta Brent Scowcroft nevét. A most 95 éves és még mindig aktív politikus három amerikai elnöknek volt a nemzetbiztonsági főtanácsadója: Nixoné, Fordé és idősebb Bushé.
Egész életében tanult. Elvégezte a West Point Katonai Akadémiát. Együtt tanult Kissingerrel és Haig tábornokkal. Érdekes, hogy a 350 fős évfolyamból az ismertté vált diákok közül csak ő volt az első százban. A kétszáz frissen avatott hadnagyból átlagosan egyharmaduk lesz ezredes, és mindössze kettő dandártábornok.
A mesterképzést a Columbia Egyetemen végezte, doktori értekezésének témája a trieszti kérdés volt. A katonai akadémián, ahol tanított, a tanszéken hét négycsillagos tábornok volt, ami kifejezi az oktatás színvonalát. 1959-ben Jugoszláviába ment, a belgrádi USA-nagykövetségre, ahol közelről vizsgálhatta a Tito–Hruscsov-ellentétet. Nagykövete Kennan, az Egyesült Államok egyik legjobb szovjetszakértője. Ebben az időszakban került sor arra, hogy az USA megvonta a legnagyobb kedvezményt Jugoszláviától. Holbrooke megfogalmazása szerint „Jugoszlávia volt a Nyugat legnagyobb kollektív kudarca az 1930-as évek óta”.
Brent Scowcroft 38 évesen professzor, 39 évesen alezredes, 43 évesen ezredes, 46 évesen pedig a Fehér Házban dolgozik az elnök mellett dandártábornokként. A Fehér Ház katonai hivatalának mintegy kétezer alkalmazottja van. Ez a legnagyobb létszámú testület.
A nemzetbiztonsági főtanácsadó, Kissinger mellett szolgáló katonák valamennyien kémkednek a Pentagon utasítására. Scowcroft volt az első és egyetlen, aki hűséges, és erre nem hajlandó. 47 évesen Kissinger helyettese. 51 éves korától Kissinger utóda és nemzetbiztonsági főtanácsadó. 48 évesen kétcsillagos, 49 évesen háromcsillagos tábornok. Együtt dolgozott a kor legismertebb külügyi és katonai vezetőivel, így Haig tábornokkal és Helmut Sonnenfeldttel is, aki a fő kidolgozója volt az USA európai stratégiájának.
Kissingernek 1974-ben Scowcroft az esküvői tanúja. Ő az egyetlen felső vezető, aki kimaradt a Watergate-ügyből.
Egész életét a realizmus, a hűség és a szorgalmas munka jellemzi. Az 1973-as arab–izraeli háborúban ő teremti meg az amerikai légi hidat. Az 1975-ös helsinki folyamatot Kissingerrel szemben támogatta. Ő volt a nemzetbiztonsági főtanácsadó a vietnami háború utolsó éveiben, és el tudja érni, hogy a háború utolsó hónapjában 136 ezer vietnami még el tudjon menekülni. Kissinger mint külügyminiszter megígérte, hogy Vietnam a háború után öt év alatt ötmilliárd dollár amerikai segélyt fog kapni, de a valóságban ebből semmi sem teljesült. A háború utolsó napjaiban olyan nagy volt a káosz, hogy nem semmisítették meg a CIA beszervezési aktáit. Ennek következményeként mintegy 65 ezer embert végeztek ki az északiak. Da Nangból az északi ostrom után az összezsúfolódott kétmillió menekültből mindössze ötvenezer fő tudta elhagyni a várost.
Nemzetbiztonsági főtanácsadóként ő az egyetlen, aki a jogszabályi előírásoknak megfelelően lemondott rendfokozatáról. Éjjel-nappal dolgozott, és meggyőződése volt, hogy a mindenkori elnöknek küldendő jelentés nem lehet több három oldalnál.
Brent Scowcroft három amerikai elnöknek volt a nemzetbiztonsági főtanácsadója
Fotó: REUTERS/Jim Young
Soha nem voltak korrupciós ügyei, és az esetek jelentős részében mindhárom elnök hallgatott rá. 1975-ben vezetése alatt az USA megmentette Nagy-Britanniát, amikor a font inflációja elérte a 25 százalékot. Ő vezette a legnehezebb fegyverzetkorlátozási tárgyalásokat is a Szovjetunióval, és álláspontját mindenki elfogadta.
Nem bízott a német egységben, és ugyanúgy, mint sokan mások, sokkal jobbnak látta a valóságnál az NDK helyzetét. A kezdeti időszakban a britek, a franciák és a szovjetek a német egység ellen, míg az USA mellette foglalt állást. Bush egész időszakát végigkísérte a bizonytalanság, főleg a szovjet helyzet megítélésében. Hónapokon át nem tudták eldönteni, hogy mennyire lehet megbízni Gorbacsovban, és mit kezdjenek a szocialista világrendszerből kiszakadt közép- és kelet-európai államokkal. Lengyelország tízmilliárd dollárt kért az USA-tól, az USA odaadta ennek egy százalékát. Magyarország a rendszerváltáskor 25 millió dollárt kapott. Gorbacsov tíz-tizenöt milliárd dollárt kért, és 1,5 milliót kapott.
Bush volt az első amerikai elnök, aki előbb utazott a Távol-Keletre, így Kínába, és csak utána Európába. Jól jellemezte a helyzetet, hogy 13 éven át, egészen 2002-ig nem volt amerikai nagykövetség Afganisztánban.
Már Nixon óta egyértelmű volt, hogy Kína és az Egyesült Államok stratégiai szövetséget kötött az akkori Szovjetunióval szemben. 1989-ben a Tienanmen téri események után Scowcroft ment Pekingbe, és a kínai vezetés hajlandó volt enyhíteni az elnyomáson.
Az iraki háború miatt Kuvaitból a lakosság több mint fele elmenekült. Az USA győzelmet aratott, de nem használta ki a lehetőségeket, többek között nem semmisítette meg az iraki elit egységeket. Az 1992-es amerikai választási kampányban Clinton egyik jelszava így hangzott: „Szaddám Huszeinnek még van munkája, és neked?”
A főtanácsadó, ahogy Bush elnök is, Gorbacsovot partnernek tekintette, míg Jelcint felkészületlensége, italozása és durvaságai miatt egyszerűen megvetették. A hidegháború utáni időszakra az USA ugyanúgy nem volt felkészülve, ahogy a többi nagyhatalom sem.
Az USA Kína-politikájának az alapja végig a közös szovjetellenesség volt, és tisztában voltak azzal, hogy Peking fejlődése a rendelkezésre álló olajtól függ.
Az új világrend kifejezést Gorbacsov és Scowcroft szinte egyidejűleg használták, ami azt jelentette, hogy megnyerték a hidegháborút, de nem a békét.
Idősebb Bush elnöksége után létrehozta a 2012-ig működő Nemzetközi Politikai Fórumot, majd a Scowcroft Groupot. Egyre több tudományos társaságnak lett a vezetője, és ő volt az első, aki nyíltan fellépett ifjabb Bush iraki háborújával szemben. A sajtón keresztül figyelmeztette az elnököt, hogy nem fog kapni nemzetközi támogatást, elidegeníti a szövetségeseit, és a háborúval erősíti a terrorizmust. Bush elnök második ciklusában újra felkérték tanácsadónak.
Mind Clinton, mind Obama igényt tartott a tanácsaira. Scowcroft nem támogatta a republikánus elnökjelölt Romney-t, mert alkalmatlannak tartotta.
Három könyv jelent meg magyarul rövid időn belül Scowcrofttól. Az egyikben Bush elnökkel, a másikban Brzezinskivel beszélget. A harmadik az életéről szól. Aki nem szerepel ezekben a könyvekben, az egyszerűen nem is létezik.
