Az Egyesült Államok számára a Brexit után a legfontosabb európai szövetséges csak és kizárólag Németország lehet. A jelenlegi költségvetési vitában a Merkel vezette koalíció 2021-re a GDP másfél százalékát irányozta elő védelemre. A jobboldali pártok kevesellték az összeget, a baloldaliak soknak találták. Döntés év végére várható. A német belpolitika sajátos fejleménye, hogy a zöldek és a szociáldemokraták megtartották kongresszusukat online, a CDU vezetése viszont a december 4-i elnökválasztó kongresszust elnapolta. Hivatalosan a koronavírus-járvány miatt, a valóságban mert féltek, hogy Friedrich Merz túl népszerű, és megszerzi a győzelmet. A három jelöltből Norbert Röttgen 1965-ös születésű, népszerűsége a pártban 13 százalékon áll. Ő jelenleg a parlament (Bundestag) külügyi bizottságának az elnöke. Armin Laschet észak-rajna–vesztfáliai miniszterelnök 1961-es, párton belüli népszerűsége 24 százalékon áll, Merz 1955-ös, népszerűsége 45 százalékon van. Merkel kancellár nyíltan állást foglalt Laschet mellett, Merz és az esetleg induló bajor tartományi miniszterelnök, Markus Söder (CSU) ellen. A halasztás olyan felháborodást váltott ki Németországban, hogy öt tartományi CDU-s vezetés nyíltan tiltakozott a központ döntése ellen. Ezek együttes hatásaként megállapodás született, hogy januárban megtartják a kongresszust.
A jövő év nagy kérdése Németországban, hogy a nyári választások után milyen koalíció fog létrejönni. Lehetséges a CDU/CSU koalíciója a Zöldekkel, esetleg a szociáldemokratákkal, és nem zárható ki egy baloldali összefogás a Zöldek, a szociáldemokraták és a kommunista utódpárt, a Linke részvételével. Kérdés, hogy az öt százalékon álló FDP képes lesz-e bekerülni a parlamentbe, mert akár igen, akár nem, annak kormányzati konzekvenciái lesznek. A CDU januári kongresszusa előtt Laschet úgy fogalmazott, hogy számára első Észak-Rajna–Vesztfália, míg Merz számára az első helyen évek óta Németország áll. A CDU levélszavazat-kezdeményezését nehezíti, hogy ezek összeszámlálása a Szociáldemokrata Párt esetében két hónapot vett igénybe.
Franciaországban az elmúlt hetek merényletei meghatározták az ország belpolitikai működését. Elképesztő, hogy a történelemtanárt meggyilkoló fiatal csecsen férfinek a tanár négy diákja háromszáz euróért megmutatta a tanárt. A francia helyzetet bonyolítja, hogy az országban mintegy ötmillió muzulmán él. Amíg az első generációs bevándorlók hálásak voltak az ott-tartózkodásért, addig a harmadik és negyedik generáció tökéletesen látja, hogy az integráció nem működik a munkaerőpiacon, a lakáspiacon és az oktatásban, és ők stratégiai hátrányban vannak. 2019-ben Franciaországban három terrortámadásra került sor. 2020 első tíz hónapjában ez a szám hatra emelkedett.
Macron köztársasági elnök a terrorcselekmények után azonnal átfogó tervvel állt elő. Bejelentette, hogy az oktatás nyelve mostantól a francia lesz, az imámokat nem külföldről importálják, hanem Párizs képezi ki őket, feloszlatják a szélsőséges muzulmán szervezeteket, felgyorsítják a kitoloncolást. Az igazságügyi és belügyi tárcától cselekvési tervet követelt. Fellépett a radikális eszmék ellen, a párhuzamos társadalom működése és az erőszakos iszlamizáció ellen, valamint, hogy a vallás tanításait a francia törvények elé helyezzék. Mivel Macron nem egy esetben pontatlanul fogalmazott, és iszlám terrorizmusról beszélt, részint ennek, részint a megjelent újabb karikatúrák hatására a muzulmán világban tetőfokukra hágtak a francia-, ezen belül a Macron-ellenes érzelmek.
Nem tartom véletlennek, hogy Macron az al-Dzsazíra televíziónak hosszú interjút adott, ahol már sokkal óvatosabban fogalmazott. Nyilvánvaló cél volt a mélypontra jutott kapcsolatok javítása, hiszen egy nap alatt hét muzulmán állam ítélte el az elnököt. Öt év alatt Franciaországban 250 keresztényt gyilkoltak meg. A multikulturális társadalom gyakorlatilag megbukott. Öt év alatt négy katolikus templom ellen következett be támadás. A francia belügyminiszter úgy fogalmazott, hogy az ellenség egyszerre van kívül és belül. A francia állam a támadásokat első pillanattól fogva terrortámadásként kezelte, és a legmagasabb fokozatú biztonsági intézkedéseket vezette be.
Erdoğan török köztársasági elnök, aki javasolta Macronnak, hogy vizsgáltassa meg az elmeállapotát, úgy fogalmazott, hogy Európa elöregedett, gyenge és hit nélküli.
Kína számára a legfontosabb kérdés az eljövendő amerikai politika Peking irányába. A kínai kormány bejelentette, hogy a most zajló haderőreformot 2027-re be kell fejezni.
Az az amerikai cél, hogy Japán vezetésével fogjanak össze a délkelet-ázsiai államok Kína ellen, nem valósult meg, de az a kínai cél sem, hogy Peking elfogadtassa a térséggel saját vezető szerepét. A nagy kérdés, hogy mi történne akkor, ha az Egyesült Államok még meglévő távol-keleti katonai fölényét megpróbálná érvényesíteni, akár a szigetvitában, akár a kínai–tajvani kapcsolatokban. Ugyanilyen nagy kérdés, hogy egy „lazább” amerikai politika következményeként mennyire éleződnének ki az orosz–kínai ellentétek, amelyeket jelenleg csak a közös USA-ellenes politika miatt vett le mindkét fél a napirendjéről.
A Közel-Keleten Izrael óriási támogatást kapva a Trump-adminisztrációtól sorra vette fel a kapcsolatokat a Perzsa (Arab)-öböl, valamint Észak-Afrika államaival. A nagy kérdés, hogy ez az irányvonal folytatódni fog-e. Izrael katonai fölénye a térségben megkérdőjelezhetetlen, de a holnap tartogathat meglepetéseket.
Ukrajna ez év végéig húszezer fővel kívánja csökkenteni a hadsereg létszámát a nem harcoló alakulatok esetében. A költségvetés egyensúlyát csak külső hitelekkel tudja fenntartani. Az ország vállalta, hogy 2021-re a GDP 5,92 százalékát fogja katonai kiadásokra fordítani.
A Donbasz térségében az összecsapások napi szinten folytatódtak. Kijev szándéka, hogy 2030-ig NATO-tag lehessen. Hodges altábornagy, az Európában állomásozó USA-erők volt parancsnoka bejelentette, hogy Ukrajna, szemben Georgiával, még nem áll készen a csatlakozásra. Ukrajna átszervezte az ország hírszerzését, és ezek a szervezetek közvetlenül az államfőhöz tartoznak.
Szerbiában október 28-án több hónapi huzavona után megalakult az új kormány, melyben a nők aránya ötven százalék. A magyarok több államtitkári posztot kaptak meg. A kormány prioritása az egészségügy, a védelem, a tárgyalások kérdése Koszovóval, valamint a korrupció elleni harc. Az elmúlt napokban orosz katonai iroda nyílt Szerbiában, amely nyilvánvalóan NATO- és EU-ellenkezést fog kiváltani. Az ország, hogy tompítsa az ellentéteket, hat hónapra lemondta a nemzetközi hadgyakorlatokon való részvételét.
Kisebb országok esetében lényeges elem, hogy Görögország nyíltan fellép az embercsempész NGO-k ellen, és nevén nevezte az Orvosok Határok Nélkül szervezetet.
Szíriában a tragikus belpolitikai helyzet hatására több tízezer Iszlám Államhoz tartozó harcos vagy azok családtagjai kerültek szabadlábra. A polgárháború folytatódik, a halottak száma felbecsülhetetlen.
Dánia óriási huzavona után engedélyezte az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítését a dán felségvizeken.
Afganisztánban az elmúlt két hónapban átlagosan napi harminc összecsapás volt, tehát a béketárgyalások folynak, de az eredmény kétséges. Ez év első tíz hónapjában több mint 2100 polgári halottja volt az összecsapásoknak, és közel négyezren sebesültek meg.
Az Iránnal szembeni politikában a Biztonsági Tanács négy állandó tagja, valamint Németország hozzájárult az ENSZ-fegyverembargó feloldásához, és az USA ebben a kérdésben a nagyhatalmak között egyedül maradt. Ugyanakkor az iráni nemzeti valuta tíz év alatt ezerszázalékos inflációt ért el.
