Ha majd hulladék lesz

Jelenleg is nehéz globálisan megbecsülni, hogy hány százalékát dolgozzák fel az elhasznált lítiumion-akkumulátoroknak.

20200117 Budapest Tesla elektromos autó Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

Az Európai Unió abban bízik, hogy 2030-ra már harmincmillió elektromos autó közlekedik Európa útjain. Egy teljesen új termék piaci terjedésének üteme még sosem volt ekkora, mint amilyen az e-járművek esetében várható. Noha az elektromos autók nem bocsátanak ki szén-dioxidot, s így nem szennyezik a levegőt, de mi lesz velük életciklusuk végén? Különösen helyénvaló kérdés az akkumulátor esetében. Paul Anderson kritikus anyagokkal és stratégiai alkatrészekkel foglalkozó szakértő szerint 10-15 év múlva, amikor már nagy számban válnak elhasználódottá az akkumulátorok, nagyon fontos, hogy az újrahasznosító ipar felnőjön a feladathoz. Ugyanis míg a hagyományos autók ólom- és savalapú erőforrásait már széles körben újrahasznosítják, ugyanez nem mondható el az e-autók lítium­ion-akkumulátorainak feldolgozásáról. E változatok nagyobbak és nehezebbek elődeiknél, és több száz cellából állnak, amelyeket egyenként kell kezelni. Ráadásul veszélyes anyagokat tartalmaznak, amelyek hajlamosak a robbanásra, ha szakszerűtlenül nyúlnak a cellákhoz.

Jelenleg nehéz globálisan megbecsülni, hogy hány százalékát dolgozzák fel az elhasznált lítiumion-akkumulátoroknak, de általános konszenzus szerint ez az érték öt százalék körül mozoghat – némely országban még ennél is sokkal kevesebb.

Az Európai Unió már tett javaslatokat arra, hogy az elektromos autók gyártói, illetve forgalmazói vállalják a felelősséget az ártalmatlanításért, hogy ezek az akkumulátorok ne az út szélén vagy egy közönséges hulladéklerakóban fejezzék be pályafutásukat. A gyártók tettek is bizonyos lépéseket. A Nissan például már kezdi újrahasznosítani Leaf modellje elöregedett akkumulátorait: azokba az automata járművekbe szerelik be, amelyek a gyárakban a szerelőszalagokhoz szállítják az alkatrészeket a raktárból. Ugyanezt teszi a Volkswagen is, ők már meg is nyitották első újrahasznosító üzemüket Salzgitterben. A tervek szerint itt a tesztperiódus alatt évi 3600 akkumulátor-rendszert dolgoznak majd fel, amelynek során kinyerik a különféle fémeket.

Első lépésként az olyan katódfémeket különítik el, mint a kobalt, a nikkel, a lítium és a mangán.

Mi lesz az e-autókkal életciklusuk végén? Fotó: Kurucz Árpád

A rendszerek szétszedett részeinek alumínium és réz összetevői pedig a már meglévő fémfeldolgozókba kerülnek. A Renault-nak is van már újrahasznosító létesítménye, ám itt csak évi néhány száz akkumulátort dolgoznak fel. A műveletet a gyártó konzorciumban végzi a francia Veolia hulladékfeldolgozó gyárral és a belga Solvay vegyi üzemmel. A Renault-nak ambiciózus tervei vannak: az újrahasznosító ipar 25 százalékát akarják lefedni, ami azt jelenti, hogy nemcsak saját e-autóik akkumulátoraival akarnak foglalkozni, hanem más gyártók akksijait is szívesen látják, sőt még az akkumulátorgyártók termelési hulladékait is átvennék.

Az elektromos autók akkumulátorainak újrahasznosítása, illetve újrafeldolgozása a tudományos kutatóintézetek érdeklődését is felkeltette, például a Faraday Institution ReLiB projektje az e-autók akkumulátorainak újrahasznosítási folyamatát igyekszik optimalizálni és gördülékennyé tenni. Jelenleg az akkumulátor alkotóelemeit úgynevezett fekete masszában gyűjtik össze, amely lítium, mangán, kobalt és nikkel keveréke. Ebből az egyes elemeket azonban csak nagy energiafelhasználással lehet kinyerni és használható formába hozni. Ha manuálisan végeznék az akkumulátorok szétszedését, több hasznosítható elemet hatékonyabban lehetne kinyerni, de ennek a módszernek is megvannak a hátrányai. Néhány országban, mint például Kína, sokkal lazábbak az egészségbiztonsági és környezetvédelmi előírások, és az ottani munkakörülmények sem felelnek meg a nyugati szabványoknak. Nyugaton ráadásul a drágább munkaerő is megnehezíti a hatékony és biztonságos újrahasznosítási folyamat kidolgozását.

A Faraday Insitute kutatói szerint a megoldás az automatizálás és a robottechnológia bevezetése lenne a veszélyes anyagokkal való munka kockázatainak elkerülésére, de legalábbis minimalizálására.

Kiemelt kép: Kurucz Árpád