Az Európai Unió abban bízik, hogy 2030-ra már harmincmillió elektromos autó közlekedik Európa útjain. Egy teljesen új termék piaci terjedésének üteme még sosem volt ekkora, mint amilyen az e-járművek esetében várható. Noha az elektromos autók nem bocsátanak ki szén-dioxidot, s így nem szennyezik a levegőt, de mi lesz velük életciklusuk végén? Különösen helyénvaló kérdés az akkumulátor esetében. Paul Anderson kritikus anyagokkal és stratégiai alkatrészekkel foglalkozó szakértő szerint 10-15 év múlva, amikor már nagy számban válnak elhasználódottá az akkumulátorok, nagyon fontos, hogy az újrahasznosító ipar felnőjön a feladathoz. Ugyanis míg a hagyományos autók ólom- és savalapú erőforrásait már széles körben újrahasznosítják, ugyanez nem mondható el az e-autók lítiumion-akkumulátorainak feldolgozásáról. E változatok nagyobbak és nehezebbek elődeiknél, és több száz cellából állnak, amelyeket egyenként kell kezelni. Ráadásul veszélyes anyagokat tartalmaznak, amelyek hajlamosak a robbanásra, ha szakszerűtlenül nyúlnak a cellákhoz.

„Mintha varázsolnék” – mondja egy eltűnőben lévő mesterség utolsó mohikánja
Koronczay Imre órásmester 1977 óta gondoskodik róla, hogy ne tévesszük el az időt.