Az Európai Unió abban bízik, hogy 2030-ra már harmincmillió elektromos autó közlekedik Európa útjain. Egy teljesen új termék piaci terjedésének üteme még sosem volt ekkora, mint amilyen az e-járművek esetében várható. Noha az elektromos autók nem bocsátanak ki szén-dioxidot, s így nem szennyezik a levegőt, de mi lesz velük életciklusuk végén? Különösen helyénvaló kérdés az akkumulátor esetében. Paul Anderson kritikus anyagokkal és stratégiai alkatrészekkel foglalkozó szakértő szerint 10-15 év múlva, amikor már nagy számban válnak elhasználódottá az akkumulátorok, nagyon fontos, hogy az újrahasznosító ipar felnőjön a feladathoz. Ugyanis míg a hagyományos autók ólom- és savalapú erőforrásait már széles körben újrahasznosítják, ugyanez nem mondható el az e-autók lítiumion-akkumulátorainak feldolgozásáról. E változatok nagyobbak és nehezebbek elődeiknél, és több száz cellából állnak, amelyeket egyenként kell kezelni. Ráadásul veszélyes anyagokat tartalmaznak, amelyek hajlamosak a robbanásra, ha szakszerűtlenül nyúlnak a cellákhoz.
Jelenleg nehéz globálisan megbecsülni, hogy hány százalékát dolgozzák fel az elhasznált lítiumion-akkumulátoroknak, de általános konszenzus szerint ez az érték öt százalék körül mozoghat – némely országban még ennél is sokkal kevesebb.
Az Európai Unió már tett javaslatokat arra, hogy az elektromos autók gyártói, illetve forgalmazói vállalják a felelősséget az ártalmatlanításért, hogy ezek az akkumulátorok ne az út szélén vagy egy közönséges hulladéklerakóban fejezzék be pályafutásukat. A gyártók tettek is bizonyos lépéseket. A Nissan például már kezdi újrahasznosítani Leaf modellje elöregedett akkumulátorait: azokba az automata járművekbe szerelik be, amelyek a gyárakban a szerelőszalagokhoz szállítják az alkatrészeket a raktárból. Ugyanezt teszi a Volkswagen is, ők már meg is nyitották első újrahasznosító üzemüket Salzgitterben. A tervek szerint itt a tesztperiódus alatt évi 3600 akkumulátor-rendszert dolgoznak majd fel, amelynek során kinyerik a különféle fémeket.
Első lépésként az olyan katódfémeket különítik el, mint a kobalt, a nikkel, a lítium és a mangán.
A rendszerek szétszedett részeinek alumínium és réz összetevői pedig a már meglévő fémfeldolgozókba kerülnek. A Renault-nak is van már újrahasznosító létesítménye, ám itt csak évi néhány száz akkumulátort dolgoznak fel. A műveletet a gyártó konzorciumban végzi a francia Veolia hulladékfeldolgozó gyárral és a belga Solvay vegyi üzemmel. A Renault-nak ambiciózus tervei vannak: az újrahasznosító ipar 25 százalékát akarják lefedni, ami azt jelenti, hogy nemcsak saját e-autóik akkumulátoraival akarnak foglalkozni, hanem más gyártók akksijait is szívesen látják, sőt még az akkumulátorgyártók termelési hulladékait is átvennék.
