Több mint három és fél éve tart az orosz–ukrán háború, pedig nem kellett volna feltétlenül így alakulnia. Egy darabig úgy tűnt, néhány hét után vége lehet a vérontásnak, egy áprilisi nap, Boris Johnson akkori brit miniszterelnök látogatása azonban mindent megváltoztatott – derül ki a The European Conservative cikkéből.
Az írás szerint lényegében aláírásra készen állt a török közvetítéssel létrejött megegyezés a harcoló felek között, amikor 2022. április 9-én Boris Johnson akkori brit kormányfő megérkezett Kijevbe.
Johnson látogatásának hivatalos célja az volt, hogy kifejezze támogatását Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, valójában azonban sokkal sötétebb feladattal érkezett: megtorpedózni az egyezséget.
Belső dokumentumok, diplomáciai útitervek és későbbi tanúvallomások arra utalnak, hogy ez az utazás jelölte azt a pontot, amikor a diplomácia helyét a stratégia vette át. Ami még a tárgyalóasztalnál megoldható lett volna, attól a pillanattól kezdve kimerítő háborúvá változott
– írja a lap.
2022. március végén, április elején készen állt az a keret, amely megállíthatta volna az eszkalációt. A brit külügyminisztérium dokumentumai szerint azonban kormányfő kijevi útjával az volt a cél, hogy megakadályozzanak „minden olyan korai megállapodást, amely Moszkva felé tett engedménynek tűnhet”.
Johnson lényegében megzsarolta Zelenszkijt: teljes győzelem nélküli fegyverszünet esetén Ukrajna elesik a nyugati támogatásoktól. A tárgyalások ebben a szakaszban a megszállás legitimálását jelentenék – érvelt Johnson.
Putyinnak kudarcot kell vallania, és kudarcot is fog vallani
– erősködött a brit miniszterelnök.
Johnson azonban nem renegát volt, hanem épp ellenkezőleg, „üzenete az atlanti blokk – Washington, London, Varsó és a balti államok – konszenzusát tükrözte, amely a háborúban lehetőséget látott Oroszország strukturális gyengítésére”. Ezt az irányvonalat pedig a valamivel óvatosabb Németország és Franciaország sem kifogásolta nyilvánosan.
Az pedig, amit Johnson az áprilisi látogatás során mondott, Nagy-Britannia és a NATO hivatalos politikájává vált. Egy 2022. szeptemberi dokumentum szerint „az Egyesült Királyság katonai támogatása Ukrajnának 2023-ban is fennmarad vagy meghaladja a jelenlegi szintet”, és „Putyinnak kudarcot kell vallania”.
Kijev pedig azt tette, amit mondtak neki. Április 12-én Dmitro Kuleba akkori ukrán külügyminiszter kijelentette, hogy Ukrajna nem ír alá „olyan dokumentumot, amely nem tartalmazza az orosz erők teljes kivonását”. Másnap Zelenszkij a parlamentben kijelentette, hogy az ország „addig fog harcolni, amíg területének minden centiméterét vissza nem szerezte”.
