Aranyba fektetett a világ

A világ jegybankjai kezdték, a magánbefektetők folytatták az aranytartalék felhalmozását. Ennek köszönhetően a termék ára soha nem látott magasságba emelkedett. Kérdés persze, meddig tart ki az arany jelenlegi ereje, és meddig lehet jó hozamú befektetésnek tekinteni.

Fotó: ULI DECK Forrás: DPA

Az elmúlt években az államok aranytartalékai újra reflektorfénybe kerültek: sok jegybank – köztük a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – aktívan növelte fizikai aranyállományát, mint stratégiai tartalékot. Magyarország esetében a változás látványos: a központi bank 2018 előtt mindössze néhány tonnányi aranyat tartott (a történeti mélypont 3,1 tonna körül volt), 2018-ban tízszeres emelés történt és a tartalék 31,5 tonnára nőtt, majd 2021-ben további vásárlásokkal 94,5 tonnára emelkedett, végül 2024-ben az MNB bejelentette, hogy a tartalékot 110 tonnára növelte – vagyis az elmúlt 5–10 évben a magyar állami aranykészlet egészen kis volumenből vált regionális szinten kiemelkedővé.

A nemzetközi kép hasonló trendet mutat: a központi bankok 2022–2024-ben rekordvásárlásokat hajtottak végre – 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben egyaránt jelentős mennyiségek kerültek a hivatalos tartalékokba – és 2024-ben a központi banki felhalmozás tovább tartott, ami erősítette az arany szerepét a nemzetgazdasági kockázatok elleni védelemben. 

A World Gold Council és más források szerint a központi bankok 2023-ban és 2024-ben is összességében ezer tonna körüli éves nettó vételt hajtottak végre, ami markánsan emelte a hivatalos tartalékok aranytömegét.

A magánszektorban, vagyis háztartásoknál és magánbefektetőknél tartott arany mennyisége világviszonylatban nagyon nagy: a World Gold Council 2024 végére vonatkozó adatai szerint az összes felszínen lévő (azaz valaha kibányászott és megőrzött) arany mintegy 216 000 tonna körül volt, ennek a legnagyobb része ékszer formájában található (körülbelül 97 000 tonna), míg a rudakban és érmékben (ide értve az ETF-ekben levő) mintegy 48 600 tonna volt. Ha a központi bankok (körülbelül 37 700 tonna) mennyiségét levesszük, akkor a nem hivatalos, magánkézben lévő készlet nagyságrendileg több tízezer tonna (százezres helyett inkább százezres nagyságrend tizede: pontosabban a WGC-adatai alapján a magán/kereskedelmi rész nagyjából 178–179 ezer tonnára tehető az összes nem hivatalos komponens összeadásával, amelyben az ékszerek és a fizikai rudak/érmék dominálnak). Ez azt jelenti, hogy a háztartások és magánbefektetők birtokában lévő arany egyrészt hatalmas értéket képvisel, másrészt földrajzilag és kulturálisan igen koncentrált (például India és Kína kiemelkedő háztartási aranytartalékkal rendelkeznek).
 

Fort Knox, az amerikai kincstár. Fotó: Reuters/IMAGO / X07246

Miért tartják ma sokan jó befektetésnek az aranyat? A válasz több tényező együtteséből adódik. Az arany hagyományosan biztonsági eszköz: válságban, geopolitikai feszültség vagy pénzromlás (infláció) idején keresik, mert fizikai állapotában tartható, nem kamatozik ugyan, de tartós értékmegőrző szerepe mindenki számára közérthető. Az államok vásárlása (központi bankok felhalmozása) önmagában is keresletet generál és jelzést ad a piacnak arról, hogy az aranyat stratégiai tartalékként kezelik, ami hosszú távon támogatja az egyes országok valutájának árfolyamát. (Bár ez a dollárra nem feltétlenül igaz, hiszen az amerikai fizetőeszköz úgy gyengült el, hogy erős aranytartaléka van az országnak). Emellett likvid piac, széles körű kereskedés és sokféle belépési lehetőség (rudak, érmék, ETF-ek, zártkörű termékek) áll rendelkezésre, így az arany könnyen elérhető a kis- és nagybefektetők számára egyaránt. 

Ugyanakkor fontos megemlíteni a kockázatokat is: az arany ára volatilis lehet, nem fizet kamatot vagy osztalékot, és a vételi/eladási felárak, valamint a tárolási/ biztosítási költségek csökkenthetik a hozamot, ezért portfóliókban gyakran kiegészítő, diverzifikációs szerepet kap.

Az árak alakulását tekintve 2023 rekordév volt a korábbi évekhez képest: a 2023-as éves átlagár mintegy 1 940,5 dollár volt unciánként, és az év végén a záróár rekord közeli szintre ért (ezzel a 2023-as év hozama jelentős lett). 2024-ben az ár tovább emelkedett: egy uncia arany 2386 dollárra ugrott – ez egyértelmű, erős éves emelkedés a 2023-as rekord szinthez képest is, és 2024-ben több negyedév is új történelmi csúcsokat hozott. 2025-ben az árfolyam a 2024-es bázisról további emelkedésbe kapcsolt: geopolitikai feszültségek, banki és makrogazdasági bizonytalanságok, valamint a piaci várakozások a kamatcsökkentések belengetése mind hozzájárultak ahhoz, hogy 2025-ben az arany ára újabb rekordokat érjen el. Októberre az úgynevezett spotárak már négyezer dollárig emelkedtek, sőt 4300–4380 dolláros árfolyamon is jegyezték a nemesfémet unciánként. Ez a gyors emelkedés 2025-ben jókora árvolatilitással társult, hiszen közben erőteljesen elgyengül a dollár. Tehát voltak pillanatok, amikor a dollárban számolt csúcsok ellenére sem volt forintban számolva növekedés. A piacok azonban annyira bizonytalanok a világ biztonsági kérdéseit illetően, hogy nagyon megnőtt a tőkekimentés iránt az igény. A pénzek jelentős része pedig egyszerűen aranyba és ezüstbe „vésődött”, így ma már forintban számolva is nagyon komoly árnövekedést tudhat maga mögött 2025-ben mindként nemesfém.
 

Fontos hangsúlyozni – ezt az összes szakember elmondja –: az arany elsősorban értékőrző eszköz, ahogyan például a svájci frank.

 Különös helyzet, hogy az elmúlt három évben szárnyalt az árfolyam, nagyon komoly hozamot kínálva a befektetőknek. A mostani várakozások szerint van még szufla az árakban, nem kizárt, hogy 2026-ig ötezer dollárig kúszik fel az árfolyam, ami továbbra is jó hozamú befektetésnek minősül, de már látszódik, hogy lassuló növekedésre lehet számítani, ami nagyban függ a világpolitikai helyzettől, az aranybányák kitermelésétől és persze attól, hogyan alakul a dollár árfolyama. Az is nagy kérdés, hogy a világ jegybankjai mikor döntenek úgy, hogy az aranytartalékokat érdemes piacra dobni. Az is nagy kérdés, hogy az árfolyam megtorpanása után egy stabil vagy gyors árfolyamcsökkenés következik. Ez komoly veszteséget is okozhat a befektetőknek. Tény azonban egy ilyen folyamatnak nagyon komoly előjelei lesznek.

Ami az ezüstöt illeti, ugyanaz a helyzet, mint az arannyal. A színezüst most 52-53 dollárba kerül unciánként (ez ugyancsak történelmi csúcs) és a mostani várakozások szerint 2026-ban 64 dollárig emelkedhet az ár. Az ezüst ára (más érték szinten) követi az arany ármozgását, és mint befektetési eszköz ugyanolyan jól teljesített az elmúlt években, mint az arany. Sőt nagyobb játékteret ad ennek a nemesfémnek, hogy rendkívül erős az ipari felhasználása, vagyis ezt a terméket valóban használják is, nem csak parkoltatják a trezorban.

Borítókép: Aranytömbök egy kiállításon. (Fotó: DPA/ULI DECK)