A Netflix és az Oscar együtt tett azért, hogy ezt az országot soha többé ne tudjuk kiverni a fejünkből

A Corvin moziban október végén immár 18. alkalommal rendezték meg a koreai filmfesztivált, amely idén is csaknem harminc dél-koreai filmet kínált az érdeklődőknek. Ennek apropóján igyekszünk egy rövid kitekintést adni arról, hogy az elmúlt húsz-harminc évben miként került a koreai filmipar a világ fősodrába úgy, hogy megőrizte nemzeti sajátossá­gait: a műfaji sokszínűséget, a morális kérdések és a társadalmi jelenségek iránti érzékenységet, az erős vizuális nyelvet és a groteszk humort.

2025. 10. 25. 6:14
A Vonat Busanba sok filmítész szerint a 21. század legjobb zombis filmje.
A Vonat Busanba sok filmítész szerint a 21. század legjobb zombis filmje. Forrás: TMDb
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kilencvenes évek végén a koreai kultúra új lendületet kapott („hallyu”), miután a demokratizálódással megszűntek a korábbi cenzurális korlátok, és felnőtt egy új generáció, amely bátran nyúlt politikai, társadalmi és morális kérdésekhez, a koreai mozi pedig 2003-ra a világ élvonalába került: ekkor mutatták be Kim Ki-duk instant filmklasszikusát, a Tavasz, nyár, ősz, tél… és tavaszt, és Park Chan-wooktól az Oldboyt. Utóbbi groteszk stílusával, narratív és gondolati sokszínűségével elnyerte a zsűri nagydíját Cannes-ban (Kim Ki-duk csak később írt történelmet, amikor Piéta című filmjéért megkapta az Arany Oroszlánt Velencében, és ezzel első alkalommal nyert fődíjat dél-koreai film egy A kategóriás fesztiválon).

Oldboy Forrás: TMDb

Park Chan-wook Hollywoodban is megmutatta magát a Hitchcockot idéző Vonzásokkal és a Robert Downey Jr.-t többszörösen felvonultató A szimpatizáns című sorozattal, de emlékezetesebb filmjei továbbra is inkább hazájában készültek, mint a Szomjúság című misztikus horror, A szobalány című erotikus thriller vagy A titokzatos nő című whodunnit, amivel 2022-ben a legjobb rendezőnek járó díjat is hazavihette Cannes-ból.

A koreai mozi az elmúlt húsz évben már rendszeres szereplője az A kategóriás fesztiváloknak (lásd még például Lee Chang-dong filmjeit, mint a Rejtett napfény vagy a Gyújtogatók), de a csúcspontot egyértelműen Bong Joon Ho Élősködők című mozija jelentette, amely 2020-ban négy Oscar-díjat is nyert (köztük a legjobb film és a legjobb rendezés díját), és ezzel az első nem angol nyelvű filmként tudott győzni a legjobb film Oscar-versenyében. Bong már korábban is kipróbálta magát Hollywoodban, és a Snowpiercer – Túlélők viadala ugyan nem aratott osztatlan sikert (legalábbis Amerikában, Dél-Koreában kilencmil­lióan is kíváncsiak voltak a Chris Evans főszereplésével készült sci-fi-akciófilmre), de csakhamar kultstátust szerzett. 

Élősködők Forrás: TMDb

Később teljes egészében a Net­­flix finanszírozta az Okja című alkotását, ami az első streamingfilmek között szállt versenybe nagy díjakért (a cannes-i versenyszekcióban mutatkozott be akkor, amikor ez még közel sem volt olyan szokványos). 

A streaming máskülönben az utóbbi években nagyban hozzájárult a dél-ko­reai filmek népszerűségéhez, a Nyerd meg az életed című sorozat például máig is a legtöbbet nézett tartalom a Netflixen.

Bong első munkája friss Oscar-díjasként egy nagy költségvetésű blockbuster lett az idén, és bár a Robert Pattinson főszereplésével készült Mickey 17 sem hagyott igazán mély nyomot a pénztáraknál, a klónozással kacérkodó sci-fi-komédia is egy műfaji filmbe oltott igazi szerzői darab.

A jó, a rossz és a furcsa
A jó, a rossz és a furcsa Forrás: TMDb

A koreai műfaji filmesek közül kiemelkedő továbbá Kim Jee-woon munkássága (A jó, a rossz és a furcsa, Keserédes élet, Két nővér) is, aki szintén próbálkozott Hollywooddal, szintén mérsékelt sikerrel (a westernelemekkel gazdagon átszőtt 2013-as Erőnek erejével nem kiemelkedő, de érdekes darab Arnold Schwarzenegger filmográfiá­jában). 2016-ban Cannes-ban debütált a Vonat Busanba – Zombiexpressz című mozi is, amely a dél-koreaiak egyik nagy erősségét demonstrálja, miszerint a legjobb zombifilmek már régóta tőlük érkeznek, Hollywood nem tud lépést tartani azzal az explicitással és eredeti ötletkavalkáddal, ami ezeket a filmeket jellemzi (lásd még Peninsula – Holtak szigete, vagy a ­Mindannyian halottak vagyunk és a Paraziták: A szürkeség című sorozatokat szintén a Netflixen). Ugyanez igaz a gengszterfilmek tekintetében is, Dél-Koreában sorra készülnek az emlékezetes darabok, de talán ezek közül is kiemelkedik a 2019-es A gengszter, a zsaru és az ördög.

 A gengszter, a zsaru és az ördög Forrás: TMDb

Korea pedig nemzetközi sztárok tekintetében is egyre előrébb tör (Steven Yeun, Kim Min-hee stb.), Nemes Jeles László például Lee Byung-huntól vehette át az Oscar-szobrot, Youn Yuh-jung pedig pár éve, 74 évesen nyert Oscar-díjat a Minari: A családom története című filmben nyújtott alakításáért, ami bár látszólag dél-koreai film – hiszen középpontjában egy dél-koreai család beilleszkedése áll az amerikai társadalomba –, a film rendezője, Lee Isaac Chung már maga is Amerikában született.

Erős koreai hátterű a már Amerikában szocializálódott Kogonada (Columbus, Búcsú Yangtól) és az Oscar-jelölt Celine Song (Előző életek) is, akik származásuk mellett szintén a visszafogott, érzékeny szerzőiségükkel tűntek ki a hollywoodi fősodorból. Idén mindketten hollywoodi szuperprodukciók élén csempészték bele saját szerzőiségüket az amerikai fősodorba (Mágikus, merész, meseszép utazás, Többesélyes szerelem).

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.