Himbo

A média azt sugallja, hogy a macsók veszélyesek, de a fura fiúk, akikre rá is lehet nézni, biztonságosak.

Dübörög a retrómánia: a kifutókon puffos ujjak és pliszírozott szoknyák vonulnak fel s alá, Katalin hercegné fehér galléros ruhákban jár, a mozikban pedig egyre-másra jelennek meg a harmincas-negyvenes évek filmjei és sorozatok újrái. Éljenek a nyolcvanas évek! A #metoo kampány ráadásul 2020-at az izmoktól dagadó, napbarnított, ám üresfejű férfiak évévé tette a mozikban.

A nyolcvanas években Arnold Schwarzenegger, Sylvester Stallone és Bruce Willis számítottak a legnagyobb akcióhősöknek Holly­woodban. Bár az általuk játszott karakterek jelentősen eltértek, a filmek akciójelenetei során egységesen leszakadt róluk a fehér póló, és kivillantak kidolgozott izmaik, amelyekkel megmenthették a világot. 1988-ban a The Washington Post filmkritikusa, Rita Kempley új szóösszetételt alkotott: az angolul csak a megszólalásig szép nőket jelentő bimbo szót összerakta az angol hímnemű személyes névmással, és megszületett a himbo, az üresfejű, de jól kinéző férfi.

A kilencvenes években az amerikai szociológus, Michael Kimmel kutatta a jelenséget, és arra jutott, hogy a popkultúra kétféle himbót teremtett. A férfi változatot a filmes akcióhősök képviselik, akiknek fegyverropogtatása a bátorság megtestesítője, ezáltal a férfiasság non plus ultrája, míg a női verzió kedvesebb és gyengédebb. Fabio és Woody Harrelson szerepei a legjobb példák ez utóbbira.

Az új évezredben kikopott a karakter, talán Vin Diesel fehér pólós Dominic Torettója az egyetlen kivétel a Halálos iram franchise-ban. A filmkészítők helyette magukévá tették, hogy a toll erősebb a kardnál, így jöttek a filozófus, tudós, számítástechnikai zseni világmentők. 2012-ben ugyan megéltük némi himboreneszánszt, mikor Channing Tatum és Matthew McConaughey­ a Magic Mike-ban vetkőzött, vagy mikor Tina Fey pimaszul elegáns Liz Lemonja A stúdióban és Kristen Wiig szemtelen Annie­ Walkere a Koszorúslányokban egy jóképű, de buta férfi oldalán találta meg a boldogságot. Az elmúlt években azonban a klímaváltozás, a migráció és az internetes adatlopások kiábrándították a mozis közönséget az intellektuális karakterekből, mivel a tudósok egyelőre nem tudtak mindent átfogó választ adni a posztmodern kihívásokra. Nem véletlen, hogy Joe Wicks fitneszgyakorlatai nézettségi rekordokat döntöttek a koronavírus alatt, sokkal többen nézték, mint az Egészségügyi Világszervezet bármely bejelentését. A fitneszguru mellett 2020 legnevesebb himbói a Z generációs kedvenc, Instagram-sztár Noah Centineo, Brad Pitt a Thelma & Louise újrájában és Keanu Reeves az augusztusban bemutatandó Bill & Ted Face the Musicnak köszönhetően. Némi fáziskéséssel, de a streamingszolgáltatók örökös elérésének köszönhetően Kit Harington is idesorolható, a Trónok harca Jon Snow-jaként, illetve a Disney örökös Star Wars-mániája nyomán Adam Driver mint Kylo Ren. Utóbbi kakukktojásnak tűnhet, tekintve, hogy az antihős komoly mentális problémákkal küzd, sőt az apját is megölte, így aligha vonzódhatnak hozzá túl sokan. Ám jobban megnézve a karaktert rájövünk, hogy valójában csak egy Darth Vadernek öltözött, zavarodott fiúról van szó, aki nem gonosz, csak buta.

Az üresfejű férfi tehát trenddé vált, bizonyos tekintetben a #metoo-ra adott válaszként is. Mert a média azt sugallja, hogy a macsók veszélyesek, de a fura, egyszerű fiúk, akikre azért rá is lehet nézni, biztonságosak. Így furcsa mód a XXI. század második évtizedére eljutottunk odáig, hogy a himbo figurája hősiessé emelkedett. Érdekes kérdés lenne viszont – épp az egyenjogúság és a nőiesség ünneplése nyomán –, hogy vajon mikor mondhatjuk el ugyanezt a szép, de üresfejű nőkről.