Vlagyimir Putyin nagy játékmester, és a jelek szerint élvezi is ezt. Most olyan játékot vezetett le, amelyben igencsak kedvét lelte. Nyilván a KGB-iskolában jól megtanulta, hogy miként kell jól összebogozni a madzagot. Majd amikor mindenki kétségbeesik a megoldás keresésén, ő felmutatja az egyetlen szálat, meghúzza azt, és gond nélkül lebomlik az összegabalyodott gombolyag. Erre láttunk példát az elmúlt három hónapban Moszkvában. Január közepén az orosz elnök az előző évet értékelve váratlan bejelentést tett.
A Manyezsban megrendezett eseményen, amelyen a duma (alsóház) képviselői, szenátorok, valamint az orosz hatalom magas rangú vezetői, mintegy 1300-an vettek részt, arról beszélt, hogy népszavazással kell megerősíteni az általa javasolt számos alkotmánymódosítást.
A harmincperces államfői beszédet a kremlinológusok úgy értelmezték, mint felkészülést a Putyin utáni korszakra. Jelentős politikai reformokra tett javaslatot: az elnöki hatalom egy részének átadása az alsóháznak, a duma nevezné ki a miniszterelnököt és a kormány tagjait, az államfő csak vétót alkalmazhat. Az államtanács – amely a kormányzók tanácskozó testülete, eddig ugyancsak háttérbe szorult – jelentőségének növelése. Putyin a terv szerint megőrzi a fegyveres erők irányítását. „Oroszországnak meg kell maradnia az erős elnöki rendszernél” – hangoztatta.
Bejelentette azt is, hogy a kormány távozik, vele együtt az éléről eddigi társa, Dmitrij Medvegyev is, helyét az ötvenhárom éves technokrata, Mihail Misusztyin veszi át. Más, igen fontos változtatást is rögzít az alkotmány, megemlíti Isten szerepét, valamint leszögezi, hogy házasság csak férfi és nő közt jöhet létre. Az orosz jog az első, azt nem lehet felülírni semmiféle nemzetközi megállapodással.
A 67 esztendős orosz elnök jelenlegi mandátuma 2024-ben jár le. De addig van még idő, ráért volna ezeket az intézkedéseket később is meghozni. A Kremlből kiszivárgó hírek szerint a lakosság körében már most nyugtalanság volt tapasztalható: mi lesz az országgal, ha Putyin végleg távozik a hatalomból? A januárban bejelentett reformintézkedésekből sem lehetett megnyugtató választ találni erre a kérdésre. Beindultak a találgatások, amiből kivette a maga részét a hazai és a nemzetközi sajtó is. Ezekben az egyik alapvető felvetés, hogy miként tudja megoldani az elnök, hogy mandátuma lejárta után menjen, de azért maradjon is. Az egyik változat szerint Oroszország egyesül Fehéroroszországgal, így két állam szövetségének új elnöke kell hogy legyen. Ez lenne Vlagyimir Putyin. Ez némileg megmagyarázná, hogy miért kellett ilyen hosszan nekifutnia, az államszövetség létrehozása sok időt vesz igénybe.
Putyin orosz elnök egy jégkorongmérkőzésen Szocsiban. Nélkülözhetetlen a támadósorban
Fotó: MTI/AP pool–Alekszandr Zemljanyicsenko
Mások az államtanács megerősítésében látták a megoldást. Ennek elnöki posztján fogja folytatni pályáját az államfő, egyfajta második hatalmat hozva létre. A kettős hatalomra hajaz az a megoldás is, hogy Putyinnak tulajdonképpen elég, ha a fegyveres erőket tartja kézben, például a nemzetvédelmi tanács élén, ugyanis az az igazi hatalom. Ám a politikai erőközpontok ilyenféle megkettőzése nem rokonszenves az orosz társadalomnak, nekik erőskezű ember kell. Erre Putyin is tett korábban utalást. Számtalan változat felmerült, végül a játékmester mondta meg az igazat.
A dumában március első napjaiban már a vége felé járt az alkotmányreform vitája, amikor egy elegáns ruhát viselő, jó tartású képviselő asszony nyújtott be egy módosító indítványt. A 83 esztendős Valentyina Tyereskova – az a Tyereskova, aki 1963-ban az első nőként az űrben járt – a következőket javasolta: olyan nagy jelentőségű reformokról döntenek, amelyek egy új korszak kezdetét jelentik. Mint minden orosz állampolgárt, így Vlagyimir Putyint is megilleti a jog, hogy jelöltesse magát a következő elnökválasztáson. Sőt Tyereskova asszony megtoldotta javaslatát azzal, hogy el kell törölni a mandátumok korlátozását – jelenleg egy személy kétszer töltheti be az államfői posztot, egy ciklus hossza hat év –, magyarán valaki addig lehet elnök, amíg megválasztják. Az ötletet szűnni nem akaró taps köszöntötte az alsóházban, ahol a kormánypártiak vannak jelentős túlsúlyban.
Gyorsan fel kell hívni a Kreml urát, és tájékoztatni a fejleményekről! Mit ad isten, otthon volt. Azonnal kocsiba pattant, rezidenciájáról a dumába hajtatott. Míg a külföldi vendégek órákat várnak Putyinra, hogy fogadja őket, most elég gyorsan megérkezett. Szólásra emelkedett, és az első Tyereskova-javaslatot támogatta, hogy neki is legyen joga indulni a 2024-es választásokon. A megválaszthatóság számának elvetését viszont határozottan ellenezte, visszaemlékezve a szovjet időszakra, amikor magatehetetlen öregemberek próbálták meg irányítani az országot.
Ha Putyin él a mindkét választáson való indulás jogával, és azokon győzedelmeskedik, akkor mandátuma 2036-ban jár le, 83 éves korában. Az elkövetkező években a most kiváló formában lévő Putyinnal is történhet előre nem látható baj, ám ez a lehetőség tág teret biztosít számára az új helyzethez való viszonyulásra. Még az is belefér, hogy 2024-ben visszavonul, de akár 16 évig vezetheti még Oroszországot. Ha csökkenne a népszerűsége, ami most 80 százalékos, akár hamarabb is kiléphet.
A játékmester jókat mosolyoghatott, miközben figyelte a sorsán aggódókat és az eltökélt „jósokat”. Orránál fogva vezette az egész világot, mint azt nem először tette. A forgatókönyve száz százalékig bejött: az orosz alkotmánybíróság sem emelt kifogást az ellen, hogy Putyin 2024-ben pályázzon az elnöki posztra. Az április 22-re kiírt népszavazást Putyin bejelentése szerint elhalasztják, de néhány hónap nem számít semmit sem. Záporoznak rá az olyan témájú cikkek, hogy Putyin-cár, meg mindörökké hatalmon marad az elnök. Ki fogja bírni, ahogy eddig is.
A Nyugat egy része gyakran a saját demokráciaelvárásait kéri számon az orosz elnökön, miközben egy ilyen nagy országot nem lehet mindig demokratikus úton irányítani, mert az káoszhoz vezet. És kell hozzá egy kis hókuszpókusz.
