Irodaházak új ruhája

Ami tíz éve még kuriózumnak számított, az ma már általános, sőt szinte kötelező elvárás.

Tömeghatás az Árpád híd pesti hídfőjénél. A használati minőség és a városképi illeszkedés sokszor nem áll kapcsolatban Fotó: Fotó: Teknős Miklós

Ami tíz éve kuriózumnak számított, az ma már általános, sőt szinte kötelező elvárás.

2021-ben Budapesten szinte nem épül A kategóriás (azaz magas nívójú) irodaépület valamiféle környezettudatossági szempontokat igazoló „zöldépület-minősítés” nélkül.

Ha egy készülő irodaépületről hallunk, az arról szóló híradásban minden esetben nagy hangsúlyt kap annak zöld megfelelősége, melyet – elsőre fura hangzású – mozaikszavak és hangzatos kiegészítéseik hivatottak bizonyítani.

Példa erre – a 2020-as év legnagyobb irodafejlesztései közül válogatva – az M1/M7 autópályák bevezetőjénél található Futureal-­óriásprojekt, a Budapest One irodaház, mely büszkén hirdeti BREEAM Very Good és WELL Building Platina minősítését. De említhetnénk az Atenor által jegyzett, Budapest XIII. kerületé­ben található Váci Greens irodapark BREEAM Exce­llent tanúsítványát vagy a szintén ugyanerre, az Árpád híd pesti felvezetőjénél épült HP ­Reavis-Agora torony BREEAM Outstanding, ­BREEAM Communities és WELL Gold jellemzését is. A Váci úton épülő Nordic Light Trio irodaház esetében a svéd ingatlanfejlesztő-óriás, a Skanska minden fórumon kiemeli annak LEED Gold és WELL minősítését. De mik ezek a kifejezések, és miért váltak épülő irodaházaink egyik legfontosabb cégérévé?

A felsorolt mozaikszavak mögött nemzetközi szervezetek és általuk kidolgozott zöldépület-minősítő rendszerek rejlenek.

Ilyen a német ­sztenderdeken alapuló DGNB, az angol BREEAM vagy az eredetileg az amerikai igényekre fejlesztett LEED. A minősítések az épület technoló­giai jellegű rendszereire, fizikai tulajdonságaira, működési környezetére és ezzel együtt ökológiai lábnyomának csökkentésére fókuszálnak. Igazolják, hogy hatékony és zöld az épület energiafelhasználása, környezetterhelése, víz- és hulladékkezelése, de például azt is, hogy van benne kerékpáros-öltöző és tömegközlekedéssel jól elérhető. A legújabb rendszer, a WELL Certifica­tion logikája a többitől némileg eltér, mert a használói komfort mérhető paramétereire helyezi a hangsúlyt: egyfajta egészségtudatos szemlélet alapján a levegőminőségre, a helyes megvilágításra, a terekben érzékelhető hőkomfort szintjére vagy éppen az akusztikai jellemzőkre koncentrál. Olyan paraméterekre, amelyek majd az ott dolgozók „jó érzetét” szolgálják.

Tömeghatás az Árpád híd pesti hídfőjénél. A használati minőség és a városképi illeszkedés sokszor nem áll kapcsolatban
Fotó: Teknős Miklós

Az épületminősítő rendszerek tehát meghatározott minőségkritériumok teljesülése, technológiai, funkcionális és ökológiai szempontoknak való megfelelés alapján osztanak az épületnek osztályzatot és bizonyítványt. E zöld tudást igazoló, meglehetősen költséges papír a minőség létrejöttén túl nyilvánvalóan több célt szolgál: amellett, hogy a zöld gondolkodást igénylő társadalmunkban hatékony kommunikációs eszköz és az építtetőnek/fejlesztőnek versenyelőny egy magas minősítés megszerzése, segít meggyőzni azokat a multinacionális bérlőket is, amelyek globális működésük keretében már valamelyik minősítés (LEED, BREEAM) kipróbált használói.

Bár egy épület minőségét megközelíthetjük csupán megfelelőség, valamint a megrendelői igények teljesítése szempontjából, az épület megformálása, annak „üzenete”, városképi megjelenése és úgy általában a jó épület nem írható le csupán fizikai és technológiai paraméterekkel.

Gyulai Iván a bölcsesség és tudás közötti különbségre hívja fel a figyelmet a Kérdések és válaszok a fenntartható fejlődésről című könyvében, melyben a tudástársadalom jelenségeit úgy értékeli, hogy abban túl sok szó esik a hogyanokról és túl kevés a miértekről. Ennek a gondolatnak az érvényessége az épületek „hardveralapú” megközelítése kapcsán is megfontolandó. Az irodaházi kommunikációban sokszor túlhangsúlyozott minősítések jellegükből adódóan nem értékelik/értékelhetik az adott épület karakterjegyeit, tömegképzését vagy éppen a használati minőséget kialakító építészeti szándék helyességét. Az épület hagyományos értelemben vett szépségéről, továbbá városképbe illeszkedéséről szintén keveset mondanak.

De ezt ne is várjuk tőlük, erre nem alkalmasak.