Két diktatúra között

A Naplóm szövegét több függelék teszi érthetőbbé, korabeli kritikákat közölnek, Király Kelemen néhány egyéb írását, a szöveg értését segítő archontológiát, életrajzjegyzékeket és képmellékletet.

Fáy Zoltán
2019. 02. 12. 19:10
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csak halálom után közölhető – írta 1944–1947 között vezetett naplójának fejlécére Király Kelemen, a Kapisztrán Szent Jánosról Nevezett Ferences Rendtartomány tagja. Úgy érezte, egy szerzetesnek nem illendő kiteregetnie „személyi átéléseit”, legbensőbb gondolatait. Ezen a szemérmességen azonban 1974-ben túllépett. Tenni akart valamit a szovjet megszállási övezetben általánossá vált mindennapos történelemhamisítás ellen. Így jelenhetett meg már a szerző halála előtt négy évvel a clevelandi Kárpát Könyvkiadónál e rendkívül érdekes kordokumentum, az apró részletekben a nagy történelmi folyamatokat felismerő, többnyire elfogulatlan, mégis mélyen személyes írás.

A kézirat sorsa is érdekes: Király Kelemen még legálisan hagyhatta el az országot 1947-ben, új rendi megbízatására az Egyesült Államokba utazott, s így nagyobb poggyászában helyet kaphatott néhány kézirata, feljegyzései, levelezése. A kint élő magyar közösség lelkipásztori ellátása mellett komoly szándéka volt néhány fontos, a magyar ferencességet súlyosan érintő kérdés, például a misztikus lelkiségi író, Oslay Oswald római megítélésének felderítése, vagy a vértanúhalált halt Kiss Szaléz történetének feldolgozása. Folytatni akarta történészi, lelkiségi írói munkásságát. Ez részben sikerült is.

A napló szövege sajtó alá került, ám az emigrációban született egyéb műveihez hasonlóan hatása nem nagyon lehetett az óhaza polgáraira. Néhány példányt talán sikerült becsempészni rendtársai segítségével a hetvenes-nyolcvanas években a Magyar Népköztársaság területére, s meglehet, az OSZK Zárolt Kiadványok Tárába is eljutott egy kötet. Nagyobb számban azonban csak az emigráció magyarsága olvashatta a Mindszenty bíboros ajánlásával kiadott szöveget. A történelemhamisítás mérséklésének szándéka nem lehetett sikeres, és maga a szerző személye is feledésbe merült az itthon maradottak számára. Nem csoda, hiszen a vasfüggöny leeresztése csaknem teljesen lehetetlenné tette, de legalábbis erősen korlátozta a magyar–magyar kommunikációt.

Pedig Király Kelemen különleges, makacsul kitartó, bátor és imádságos ember volt, rendkívül kiterjedt társadalmi kapcsolatrendszerrel. Népszerű hitszónok és ismert lelkipásztor Magyarországon is. 1893-ban született a Bács-Bodrog vármegyei Szentfülöpön magyar érzelmű sváb család sarjaként, König Ferenc néven. A családból nemcsak ő, Vendel nevű öccse is ferencesnek jelentkezett, és a századforduló szerzetesi reformját követő lelkiségi fellendülés idején mindketten mély szerzetesi életet éltek.

Király Kelemen már fiatalon komoly rendi megbízatásokat kapott, s ezek mellett számtalan cikket, tanulmányt, majd 1924-től több könyvet is írt. Kedvvel és eredményesen foglalkozott a fiatal szerzetesi hivatásokkal, ezért előbb Pécsett lett segédmagiszter a Collegium Seraphicumban, majd Szécsényben a novíciusok magisztere, végül Gyöngyösön a klerikusoké. Emellett beválasztották a tartományfőnök melletti tanácsadó testületbe is.

Korábban számtalan helyen kapott házfőnöki és plébánosi megbízatást, 1934-től 1936-ig a berlini magyarok lelkipásztori ellátásával bízták meg. Ekkor szembesült a nemzetiszocializmus ember- és egyházpusztító gyakorlatával, s tapasztalatait meg is írta Hitlerizmus és kereszténység című könyvében. Külön érdekesség, hogy korát messze megelőzve ökumenikus szellemiségű folyóiratot szerkesztett Az egység útja néven.

Naplója írásakor tudatában volt annak, hogy sorsfordító történelmi időket örökít meg, részben ez is késztette rendszeres feljegyzései elkészítésére. Nagyon pontos korrajzot hagyott hátra, s valóban, számtalan olyan információ derül ki a naplóból, amelyet a hivatásos történetírás vagy részben, vagy egészben elhallgatott. A rendtársaival való rendszeres kapcsolattartás, valamint személyes megbízatása, a Szűz Máriáról nevezett Ferences Rendtartomány kolostorainak meglátogatása révén nagy léptékű és alapos leírást ad a két egyházellenes diktatúra szorításában vergődő országról. A Naplóm végkicsengése mégis, minden keserűség ellenére is bizakodó. Jól mutatja ezt az utolsó papírra vetett mondata: „A kommunisták a keresztények üldözése által siettetik a Kereszt győzelmét.”

A Naplóm hozzáférhetővé tétele fontos és időszerű feladat volt. Az amerikai kiadás digitalizált változata már régóta olvasható, most pedig Sági György szerkesztésében elkészült az új nyomtatott változat. A szövegkiadás során csupán néhány szükséges, kisebb változtatást hajtottak végre, helyesírást javítottak, vagy az elütéseket helyesbítették. A Naplóm szövegét több függelék teszi érthetőbbé, visszaemlékezéseket, korabeli kritikákat közölnek, Király Kelemen néhány egyéb írását, a szöveg értését segítő archontológiát, életrajzjegyzékeket és képmellékletet. Az így gazdagított szövegkiadással kapcsolatban talán csak két kifogás említhető: hiányzik belőle egy Király Kelemen-bibliográfia és egy névmutató, amely megkönnyítené a kötet használatát.

(P. Király Kelemen OFM: Naplóm 1944–1947. Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány, Budapest, 2018. Ármegjelölés nélkül)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.