Modernizáció és pénz

Februárban Katar a labdarúgó-klubvilágbajnokságnak, Szaúd-Arábia a Formula–E kétfutamos nyitó hétvégéjének, az Egyesült Arab Emírségek pedig az év első jelentős országúti kerékpárversenyének adott otthont. Az elmúlt években mindhárom közel-keleti állam komoly ­forrásokat fektetett abba, hogy globális érdeklődésre számot tartó sporteseményeket rendezzen.

Gőzerővel készülnek a 2022-es katari labdarúgó-világbajnokságra. Az extrém külsejű stadiont légkondicionálják, bevetnek minden új technikát Fotó: Matthew Ashton - AMA Forrás: Getty Images

Az Ázsia-bajnok szaúd-arábiai labdarúgó-válogatott 1992 októberé­ben rangos tornával készült fel a címe megvédésére. A szaúdi szövetség másik három kontinens bajnokait – Argen­tína, Egyesült Államok, Elefántcsontpart – csábította az országba, hogy vetélkedjenek a Fahd király kupáért. A viadal felkeltette a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) érdeklődését, ebből sarjadt az 1997 óta már hivatalos FIFA-eseményként jegyzett Konföderációs Kupa, a mindenkori világbajnokság főpróbája. Paradox módon a FIFA éppen akkor kaszálta el a sorozatot, amikor az 2021-ben visszatért volna a Közel-Keletre. Cserébe Katar a klubvilágbajnoksággal vigasztalódhatott.

A felzárkózás mintapéldája

Szaúd-Arábia viszont bezárkózott. Fahd király utódja, Abdullah valamelyest visszafogta az uralkodóház luxusát, és nem törekedett arra, hogy országában vendégül lássa a világ legjobb sportolóit. Az arab sportturizmus ennek ellenére hihetetlenül fejlődik. 2004-ben ugyan Bahrein lett a térség első országaként a Formula–1-es nagydíj házigazdája, de Katar és az Egyesült Arab Emírségek lényegesen nagyobb szerepet játszik az egyre globalizálódó sportéletben.

Katar az egy főre eső GDP-t tekintve a világ leggazdagabb országai közé tartozik. Ebben kulcsszerepet játszik a kőolaj és a földgáz, de meg kell említeni az 1996-ban alapított al-Dzsazírát is, amely az egész arab világ legjelentősebb médiavállalata.

A főváros, Doha 1993 óta rendezi a férfi teniszezők évadnyitó versenyét. A naptárban betöltött kiemelt helye és az ATP 250-es sorozat legmagasabb, egymillió dollárt meghaladó össz­díjazása évről évre sztárokat vonz a versenyre, amelyet az elmúlt öt évben a játékosok háromszor is az év legjobban rendezett tornájának választottak a maga kategóriájában.

Katar a tenisztorna mellett évente házigazdája az atlétikai Gyémánt Liga versenynek és a motorkerékpáros-nagydíjnak, ezenfelül az elmúlt évtizedben számos jelentős sportág – atlétika, országúti kerékpár, torna és kézilabda – világbajnokságának rendezési jogát is megkapta. 2022-ben itt lesz a legjelentősebb sportesemény, a labdarúgó-vb, s nincs megállás, 2023-ban a vizes sportok világbajnoksága következik. A felsorolásból kitűnik, az országban tucatnyi sportág infrastruktúráját építették ki, nem meglepő, hogy Doha immár egy évtizede olimpiarendezéssel kacérkodik; már csak a NOB tagjait kellene meggyőzni arról, hogy a város tökéletes választás.

Ezzel párhuzamosan Katar a sportsikerek terén is megkezdte a felzárkózást: a 2004-ben alapított Aspire akadémia növendékei közé tartozik a 2019-ben (ráadásul hazai pályán) világbajnoki címet nyert magasugró, Mutaz Esza Barsim, és az akadémiai munkának köszönhető az is, hogy a katari labdarúgó-válogatott 2019-ben megnyerte az Ázsia-kupát.

Az Egyesült Arab Emírségek legnépesebb városa, Dubaj turisztikai nagyhatalom, 2019-ben a világ negyedik leglátogatottabb célpontja volt Bangkok, Párizs és London mögött. Ebben a pozícióban évtizedek befektetése térül meg, és ennek része a sportturizmus is.

A golfozók European Tour sorozatának 1989-ben Dubaj lett az első ázsiai állomása, 2009 óta már a ranglistát is Race to Dubai néven emlegetik az évadzáró helyszín miatt. A golf mellett olyan professzionális, tőkeigényes sportágakba szállt be az ország, mint a tenisz, a Formula–1, a lóverseny vagy a kerékpár.

Idén az egyhetes UAE Tour nyitotta meg a profi országúti kerékpáros évadot a legnagyobb sztárok – így például a négyszeres Tour de France-­győztes Chris Froome vagy a francia körverseny címvédője, a szlovén Tadej Pogačar – részvételével. A tévéközvetítésnek hála egy héten át az is megcsodálhatta, milyen Kánaánt varázsoltak a tenger ölelte sivatagban, akinek még nem volt alkalma eljutni az emírségekbe.

A verseny magyar indulója, a nemzetközi elitbe emelkedett szerint kifogástalan volt a szervezés a mostani, különleges körülmények között is.

Gőzerővel készülnek a 2022-es katari labdarúgó-világbajnokságra. Az extrém külsejű stadiont légkondicionálják, bevetnek minden új technikát
Fotó: Getty Images

Szaúd-Arábia visszatér

– Nagyon odafigyeltek a biztonságra, az európai helyszíneken el sem tudtam volna képzelni ilyen szintű elkülönítést. Minden csapatnak saját séfje, felszolgálója volt, hogy ők se érintkezzenek másokkal. Az útvonalról is elmondható, hogy nagy figyelmet szenteltek a biztonságnak a megfelelő lezárásokkal. Látszott, hogy a pénz nem számít, minden tekintetben nagyon profi verseny volt – mondta a tavalyi Girón az összetettben 27. helyen végzett magyar bringás.

Az Emirátusok saját profi csapattal is rendelkezik a kerékpársportban, légitársasága, az Emirates révén pedig jelen van a labdarúgás elitkategóriájában: az Arsenal stadionjának névadó szponzora, de az ország angol nevére egyértelműen utaló reklám megjelenik a Real Madrid, a Milan, a Benfica és a Lyon mezén is.

Nagyjából húszéves bezártság után Szaúd-Arábia is újra nyit a (sport)világra. A változás a fiatal koronaherceg, Mohamed bin Szalmán érdeme, aki ma már a királyság de facto uralkodója. Mohamed kidolgozta a Vision 2030 nevű programot, amely az élet sok területére kiterjed, a helyi bürokrácia leépítésétől a napenergia szélesebb körű felhasználásáig, és része a kulturális és sportesemények támogatása is.

A dzsiddai repülőteret felújították és kibővítették, innen a szent városok, Mekka és Medina sokkal könnyebben megközelíthetők, mint a fővárosból, Rijádból. A Vörös-tenger partján elterülő Dzsidda novemberben élvezheti a nemzetközi sportvilág figyelmét, amikor itt rendezik az első Formula–1-es Szaúd-arábiai Nagydíjat. Az elektromos autók számára kiírt Formula–E már zsinórban harmadik szezonját kezdte az országban, amely az elmúlt két évben otthont adott a Dakar-ralinak is.

Az autósporton túl is van élet: Szaúd-Arábia az elmúlt három évben szinte minden nagy bevételt generáló sportágba belekapott. Kétszer az olasz, egyszer a spanyol labdarúgás Szuperkupájáért küzdöttek meg a csapatok a királyságban, amely több rangos ökölvívó-címmérkőzést is rendezett. Tavaly szervezték meg először a Szaúdi Kupát, amely erős kezdéssel azonnal a legnagyobb pénzdíjjal kecsegtető lóverseny lett a világon, éppen a dubaji viadalra rálicitálva.

A rendezések legfőbb kritikája nem sportszakmai oldalról érkezik, hanem emberi jogi szervezetek részéről. Katart a labdarúgó-vb-re készülő stadionokat építő munkások körülményei miatt kritizálták, akik közül hat év alatt 34-en haltak meg. Az Emírségekkel szemben is kritikus hangot ütött meg az Amnesty International, merthogy az ország vezetőségét kritizáló megnyilvánulásért börtönbüntetés jár.

De főként akkor éleződött ki a helyzet, amikor Szaúd-Arábia is beszállt a „buliba”. Az országgal hozták összefüggésbe a sportswashing kifejezést, amelynek lényege, hogy az adott állam a sportesemények pompájával akarja tisztára mosni az élet egyéb területein elkövetett jogtalanságait. Abdulaziz herceg, az ország sportminisztere persze az értetlenségét fejezte ki emiatt.

– Szaúd-Arábia átalakulóban van. A nők már beléphetnek a stadionokba, a sportesemények érdekében új turistavízumot vezettünk be. Korábban azért kaptuk a kritikákat, mert nem nyitunk a világ felé. Most megtesszük, erre ezt sportswashingnak bélyegzik – jegyezte meg keseregve, s talán nem teljesen alaptalanul.

Egyértelmű, hogy Szaúd-Arábiának bizonyos hétköznapi kérdésekben közelednie kell a nyugati állásponthoz. A nők 2018 óta vezethetnek a közutakon, 2019-ben pedig további területeken mentesültek attól, hogy férfi rokon hozzájárulására kelljen várniuk. A jogvédő szervezeteket azonban nem nyűgözték le az eddigi lépések.

Probléma lehet a terrorveszély

– Az ország a reform látszatát kelti, de semmilyen valódi változás jelét nem látjuk – mondta Felix Jakens, az Amnesty International nagy-britanniai vezetője, míg Inès Osman, a MENA Rights Group társalapítója ennél is tovább ment: – Szégyenteljes, hogy alig voltak olyan kiemelt sportolók, akik visszautasították volna a szaúd-arábiai részvételt.

A Szaúd-arábiai Nagydíj bejelentése után több szervezet bojkottra szólította fel Lewis Hamiltont, aki tavaly futamról futamra kampányolt a Black Lives Matter mozgalom mellett. A hétszeres világbajnok brit pilóta egyelőre hivatalosan csak annyit mondott, hogy részletesebben meg kell ismernie a helyi vezetést, mielőtt véleményt alkotna. Eddig azonban elvétve mondtak le a helyi szereplésről sportolók: az angol golfozó, ­Meghan MacLaren és az ukrán sakkozó, Anna Muzicsuk döntése sem rázta meg Szaúd-Arábiát, a kiemelkedő profilú versenyek rendre teljes mezőnnyel zajlottak.

Lám, a pénz, a kifogástalan rendezés legalább olyan fontos, mint az emberi jogok kérdése…

Az egyetlen súlyos probléma a terrorveszély lehet. A Dakar-rali azután került el eredeti helyéről, hogy a 2008-as verseny az afrikai fenyegetettség miatt elmaradt. 2011-ben a helyi zavargások miatt törölték a Formula–1-es Bahrei­ni nagydíjat. Idén pedig a második Formula–E verseny közben, a dirijai pálya közelében rakétatámadást hatástalanítottak a szaúdi védelmi erők. Az akció a jemeni polgárháborúhoz és annak szaúdi szerepvállalásához köthető, viszont az első találgatásokkal ellentétben minden bizonnyal nem a verseny – és az ott tartózkodó koronaherceg – volt a célpont.

De ha a sportolók biztonságban érzik magukat, akkor a kritikus felhangok dacára nincs rea­litása annak, hogy a sok pénzt befektető és azt általában kifogástalan rendezésre váltó országokat kiradírozzák a sportesemények házigazdáinak sorából. Katar, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia eltökélten halad az újabb események és célkitűzések felé, a folyamatos nemzetközi szerepvállalás pedig kis lépésekben magával hozza a modernizációt is.