Sajtízű sajt

Fontos a felvilágosítás, leginkább azért, hogy a valódi tejet ne keverje senki a mandula-, szója- és más gabonaalapú italokkal vagy más hasonló készítményekkel. A valóban „mentes” nedűket igyák a betegek, és ne a vegetáriánus vagy az állatvédelmi lobbi diktáljon!
Csábító csomagolás, a valódi tejhez képest három-négyszeres, de akár ötszörös árak jellemzik a növényi alapanyagú italokat, amelyeket gyakran tévesen tejként árulnak a kereskedők. A megtévesztő névvel, jelöléssel a vásárlók könnyen félrevezethetők, de akár csalás áldozatai is lehetnek. Korábban a legnagyobb gyártók is hibáztak, ám a hatóságok szigorúbb fellépésének és a jogszabályoknak köszönhetően ez egyre ritkább.

Félrevezetett vásárlók

Sokan nem tudják, hogy nem létező fogalom a zab-, a szója-, a mandulatej, mint ahogyan tej nélküli sajt, illetve tejföl sem létezik. Ezeket az élelmiszereket a tejtermékekhez hasonló állaggal, ízesítéssel (például a joghurtot vagy a tejdesszertet helyettesítő áruk) gyártják, és a valódi tejesdobozhoz hasonlóan csomagolják őket. Pedig éppen ezeket az élelmiszereket kellene a valódiaktól elkülönítve tárolni és forgalmazni. A megtévesztő jelölések szerint ezek az italok táplálkozási szempontból egyenértékűek az állati tejjel, ami természetesen sérti a tejtermelő ágazat érdekeit, és félrevezeti a fogyasztókat. Néhány ország, így például az Egyesült Államok, Kanada és Franciaország be is tiltotta a „tej” név használatát a növényi eredetű italok esetén.

Az Európai Bíróság már 2017-ben kimondta, hogy ellentétes az uniós szabályokkal, ha a tej megjelölést tisztán növényi termékek megnevezésére használják. Ennek értelmében növényi termékek nem hozhatók uniós forgalomba, a „tej”, „tejszín”, „vaj”, „sajt” vagy „joghurt” elnevezéseket a jog az állati eredetű termékek számára tartja fenn, vagyis zab, szója, mandula vagy rizs, illetve víz, cukor, növényi zsírok és olaj felhasználásával nem készülhet igazi tej, sajt, tejföl vagy joghurt.

A valódi tej- és tejtermékek, illetve a növényi alapú készítmények tápértéke jelentősen eltér egymástól. Két deciliter tehéntej például biztosíthatja egy egészséges felnőtt átlagos napi fehérje-, szénhidrát- és zsírigényének 8-12 százalékát, míg egy liter mandulatej jórészt vizet, adalékanyagot és néhány százalék mandulát tartalmaz. A vásárlók az aktuális divathóbortok miatt a növényi alapanyagoknak tulajdonított előnyöket összemossák a valódi tej pozitívumaival, amelyekkel viszont a növényi ital nem rendelkezik. Sokan a tejcukor és tejzsír nélküli utánzatokat tartják egészségesebbnek, mert azok megfelelnek a vegetáriánusok vagy a még szigorúbban élő vegánok étrendi követelményeinek is.

Magyarországon egyre szigorúbbak az ellenőrzések. A tejipar joggal védi a piacát, noha a növényi italok aránya egyelőre nem jelentős: az Európai Unióban négy-öt, nálunk pedig kettő-négy százalék között van a valódi készítményekhez viszonyítva. Ugyanakkor e termékek fogyasztása látványosan nő: a 2012-ben mért 600 millió literes éves mennyiség 2018-ra csaknem megduplázódott. Mindez forintban kifejezve döbbenetes, az Euromonitor összegzése szerint 5000 milliárdos piacról van szó! Az első helyen a szójából készült italok állnak, noha részarányuk fokozatosan csökken, az egyéb növényi alapú készítményeké viszont növekszik. Ez a tendencia a szarvasmarhatartók és a tejfeldolgozók számára különösen aggasztó, mert az Európai Bizottság előrejelzései szerint az uniós tejkereslet várhatóan apad a következő évtizedben, tehát további piacszűkülésre kell felkészülni. Az EU-ban élők tavaly fejenként már csak 53 liter tejet ittak, ez 2030-ra ötvenre csökkenhet. A nagyobb visszaesést a régi tagállamokban mérik, az újabban csatlakozott 13 ország tejivása viszonylag jó – avat be a részletekbe Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (TT) ügyvezető igazgatója, aki szerint a magasabb feldolgozottságú tejtermékek (például a joghurt, desszert, sajt, vaj, péksütemények, készételek) rendkívül népszerűek, reneszánszukat élik. A 2016-os statisztikák szerint egy magyar ember évente szintén 53 liter tejet, 13,5 liter tejfölt, kefirt és joghurtot fogyasztott, sajtból és túróból 7,6 kilogrammot evett, míg vajból 1,7 kilogrammot kenegetett el.

– A tehenet soha nem látott „tejek” esetében az európai és hazai jog megsértéséről, valamint a fogyasztók szándékos félrevezetéséről van szó. A növényi tejeket és tejtermékutánzatokat gyártók a valódi tejféleségekhez köthető pozitív üzeneteket használnak. Ilyen például a „zabtej”, „szójatej”, „vajas ízű margarin”, a „növényi alapú natúr sajt”, a „sajtízű növényi sajt”, a „növényi alapú termék joghurtkultúrával”, a „vegán pizzaízesítésű tömb” vagy a „növényi tejföl” megnevezés. Eközben a tehéntejből készült termékekről sok esetben olyan megállapításokat fogalmaznak meg a sajtóban, amelyek arra utalnak, hogy azok fogyasztása több szempontból is aggályos. Zabtejről, szójatejről, rizstejről beszélnek ahelyett, hogy a valóságnak megfelelően zab­ital, szójaital, rizsital szerepelne a cikkekben. Azért szükséges a „vajas ízű margarin” jelölés, mert a vaj pozitív üzenetet hordoz, létfontosságú zsírokat és tápanyagokat tartalmaz. A „vajas ízzel” pedig meg lehet zavarni a fogyasztót, aki azt hiszi, hogy nem is margarint vesz – sorolja a problémákat és a rossz jelölés körüli gondokat a szakember, aki szerint ez a helyzet rávilágít arra, hogy soha nem volt nagyobb igény a fogyasztók tisztességes és felvilágosító tájékoztatására, mint manapság.

Tejivó pavilon a mai Széll Kálmán téren 1968-ban. Régi idők itala
Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára

A többség helyesbít

A testület figyeli a médiában megjelenő tájékoztatásokat: a félrevezető cikkek szerzőit, a főszerkesztőket, illetve a tulajdonosokat megkeresik, tájékoztatják őket, hol hibáztak, majd kérik a javításokat. Ellenőrzik a kereskedőket is. A nem együttműködő webáruházaknál, főleg a visszaeső nagykereskedőknél akár hatósághoz is fordulnak. A tapasztalat az, hogy a megkeresett hírportálok, weboldalak, nagykereskedők jelentős része helyesbíti a hibás megnevezéseket, jelöléseket. Harcz Zoltán hangsúlyozza, hogy a felsorolt problémák legkevésbé a gyártáshoz kapcsolódnak, sokkal inkább a jelölés, a csomagolás, a reklámozás és a bolti (webáruházi) kihelyezés kifogásolható. Ha pedig bedőlünk a termékeken feltüntetett téves információknak, fogyasztás közben minden turpisság kiderül.

– A növényi olajokból, zsírokból készült álsajtok ehetetlenek, főzéshez használhatatlanok. Időnként feltűnnek tejfölök és joghurtok közé keveredett növényi alapú – például szójából, kókuszolajból, pálmazsírból, vízből és tartósítószerekből, továbbá állományjavítóból készült – termékek is. Valamennyinek alacsony az élvezeti értéke, kicsi a tápanyagtartalma – sorolja észrevételeit a TT ügyvezető igazgatója, aki szerint a közösségi médiában a növényi gyártók marketing jellegű cikkei is gyakran állatjólétért, klímavédelemért és környezetvédelemért kiáltanak. Bizonyára kevesen tudják, hogy az országban több milliárd forintos állatjóléti program segíti az ágazatot, ráadásul a magyar tejtermelés az egyik leghatékonyabb a világon.

Veszélyes diéták

Sokan sajnos egészségi okokból kénytelenek lemondani a tejtermékekről, de akkor miért kellene bárminek is „tejszerűnek” lennie, ha a termék célpontja éppen a tejet kerülő lakosság?

– A tejfehérje-allergiások számára nagy segítség a növényi italok széles választéka. Tejcukor-érzékenységnél érdemes inkább a laktózmentes tejet és tejtermékeket előnyben részesíteni. De sok gyártó és forgalmazó kínál olyan élelmiszereket, amelyeket laktózérzékenyek is fogyaszthatnak, ezeknél az italoknál ugyanis a tejcukor már bontott állapotban van. A növényi alapú italok vagy más termékek fogyasztásának bizonyos állapotokban, betegségekben van létjogosultsága, tehát szó nincs arról, hogy ezekre ne lenne szükség – emeli ki Erdélyi Alíz dietetikus, táplálkozástudományi szakember, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének tagja. Általában a napi fél liter tej vagy ennek megfelelő tejtermék fogyasztása ajánlott.

Orvosi diagnózis és dietetikai tanácsadás alapján érdemes a tejet, illetve a tejtermékeket kiváltani más élelmiszerekkel. Sokan azonban saját magukat diagnosztizálják, és kezdenek el egy általuk jónak hitt diétát. Ez nem célravezető, sőt veszélyes, hiszen hosszú távon bizonyos tápanyagok csökkenését okozza, ami káros lehet. A valóban diétára szorulók esetében viszont hatalmas segítség, hogy kaphatók a nem tejalapú termékek – hangsúlyozza a szakember, aki szerint az is kedvező, hogy a „mentes” élelmiszerek köre folyamatosan bővül. Ám az már nem biztos, hogy az internetes fórumok, illetve a szájhagyomány alapján el tudnak igazodni a vásárlók.

Fontosak az állandó ellenőrzések. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Lugassal azt közölte, hogy az utóbbi két évben néhány közérdekű bejelentés érkezett hozzájuk a növényi alapú italok és más növényi alapú tejtermék-helyettesítő élelmiszerek megtévesztő jelölésével kapcsolatban, de ezek a bejelentések nem a „tej” szóra vonatkoztak. A megnevezés megtévesztő használata inkább az internetes árusítás esetén fordult elő.

A Nébih vizsgálata során kiderült, hogy több honlapon alkalmaztak nem megfelelő fogyasztói tájékoztatást. Ezeknek az oldalaknak az üzemeltetőivel szemben eljárás indult, és a vállalkozásokat a hibák kijavítására kötelezték. A hivatal a növényi alapú, tejet helyettesítő italok közül a szójaitalok vizsgálatával foglalkozott részletesebben, amikor 15 termék analitikai és jelölésvizsgálatát végezték el. Az ellenőrzéseknél kíváncsiak voltak a laktóz-, a glutén-, a fehérje- és tejfehérje-tartalomra, valamint a génmódosított összetevők használatára. A vitaminok és nyomelemek hozzáadását feltüntető csomagolások beltartalmánál pedig azt vizsgálták, hogy azok valóban fellelhetők-e az adott élelmiszerben.