A közszereplőkről gyakorta keringenek pletykák és híresztelések. De meddig kötelesek ezt tűrni? A brit királyi család hálás téma a bulvárlapok számára. Katalin és Meghan cipőitől kezdve Erzsébet királynő corgik iránti rajongását át András herceg szexuális zaklatási ügyéig szinte mindennap találnak valami izgalmat az újságok.
A szaftosabb történetek nagyobb kattintásszámot és olvasottságot generálnak. Diana hercegnő volt az első celebhercegnő, aki élt a sajtó erejével, ám az túlnőtt rajta, és a veszélyes játék végül az életébe került. Azóta a bulvársajtó ereje sokat csökkent. Szakértők szerint a közösségi média térhódításával a bulvárlapok befolyása egyre gyengül. Álhírek terjesztőjévé bárki válhat a Facebook és Twitter segítségével, de azok már nem a bulvármédiához köthetők.
Harry herceg egy angolai aknamező szélén 2019 szeptemberében
Fotó: Reuters
Harry herceg és felesége, Meghan nem így gondolják. Hatalmas botrányt kavartak, amikor bejelentették, hogy gyakorlatilag a teljes brit bulvármédiát bíróság elé citálják. A The Mail on Sunday lap még februárban hozta le a hercegné kézzel írott levelét, amelyet apjának, Thomas Markle-nek címzett.
Ebben Meghan arra kéri apját, hogy a jövőben tartózkodjon a bulvársajtóval való kapcsolattartástól, ne terjesszen róla hazugságokat. Markle verziója szerint azért osztotta meg a levelet a nyilvánossággal, mert „meg akarta védeni magát”, hiszen a People magazin – Meghan egy barátjára hivatkozva – azt írta, a hercegné levélben kért apjától találkozót. „Csak meg akartam mutatni, hogy erről szó sincs”
– állítja az Emmy-díjas világosító.
A hercegi pár a londoni legfelsőbb bírósághoz fordult, mondván, a levél nyilvánosságra hozatalával az újság megsértette a szerzői jogot és a brit adatvédelmi törvényt, mivel „magáninformációval” élt vissza. A The Mail on Sunday ugyanakkor állítja, hogy nem szerkesztették Meghan levelét, és nem változtatták meg annak tartalmát, és az eset a sajtószabadság körébe tartozik.
Harry egy héttel később egy másik pert is indított több bulvárlap ellen. Állítása szerint az újságok jogtalanul lehallgatták a telefonját, és hekkeléssel számos üzenetéhez is hozzáfértek. A sajtóhoz eljuttatott információk nem térnek ki arra, hogy a kereset alapjául szolgáló üzenetek mikor születtek.
A brit törvények szerint hat év a maximális keresetindítási határidő, így PR-szakemberek szerint a telefonügy valójában Meghan levele kapcsán került előtérbe. A herceg nyilatkozatot is kiadott, miszerint fél, hogy „a történelem megismétli önmagát”, hiszen a média ugyanúgy bánik Meghannel, mint annak idején Dianával. Ráadásul – véli Harry – Meghanről rendszeresen „hazugságok” látnak napvilágot.
A világmédia azonban minden üzenet ellenére sem áll teljes mellszélességgel a hercegi pár mellett. A Good Morning Britain műsorvezetője, Piers Morgan például közölte, hogy ideje lenne, hogy a Sussexek „leszálljanak a magas lóról”, és megértsék, hogy a közszereplés vastagabb bőrt kíván. Más szakértők úgy vélik, hogy a bulvármédia befolyáscsökkenése, illetve a szigorodó személyiségi jogi szabályozás miatt a hercegi pár valójában ágyúval lő verébre. Ingrid Seward királyi életrajzíró szerint Meghan nem tud elszakadni amerikai neveltetésétől, amely kultúrához mélyen kötődik az ügyek bíróság előtt való elrendezése, „az angol kultúrkörben, azonban nem teregetik ki a szennyest”.
Ugyanakkor számos példát találni akár királyi perekre is. Katalin hercegnő 53 ezer font kártérítést kapott, mikor a Closer francia magazin megjelentette a Côte d’Azurön készült topless képeit. Károly herceg a The Mail on Sunday ellen indított pert, amikor a lap 1997-ben a naplójából idézett, amelyben „ijesztő, öreg viaszbabáknak” nevezi a kínai vezetés tagjait. Karolina monacói hercegnő az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult néhány éve három róla készült fénykép miatt.
A döntés szerint két nyaralási fotó csak a közönség kíváncsiságát elégíti ki, ezért megjelentetésük sérti a hercegnő személyiségi jogait, a harmadik kép viszont, amelyen Rainier herceggel látható, közérdeklődésre tarthat számot, mivel a cikk a herceg egészségi állapotáról szól.
Az európai szabályozás alapvetően ismeri a közszereplők „többlettűrési kötelezettségét”, ugyanakkor biztosítja számukra is a magánélethez való jogokat. A magyar polgári törvénykönyv szerint sem lehet bármit leírni közszereplőkről, hiszen a személyiségi jogok védelme rájuk is vonatkozik, igaz, a „közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja”.
Hazai jogi szakértők szerint az új Ptk. arra ösztönzi a bíróságokat, hogy ne tisztán a polgári jog szabályai szerint nézzék a személyiségi jogokat, sokkal inkább alapjogi megközelítést alkalmazzanak. Az alkotmányjogi gyakorlatban ugyanis a véleménynyilvánítás szabadságának korlátját jelenti az emberi méltóság védelme. Molnár Hella, az ELTE ÁJK adjunktusa szerint az Alkotmánybíróság egy korábbi döntése kimondja: a közéleti szereplő nem köteles eltűrni a kritikát, ha az sérti emberi méltóságát.
Kérdés, hogy a britek hogy döntenek majd, hiszen Nagy-Britannia híres a világ egyik legszigorúbb rágalmazási törvényéről. Rossznyelvek szerint Meghannek szerencséje van, hiszen ügye az amerikai bíróságok előtt elbukna.
Ott ugyanis precendens van egy híres protestáns lelkész első szexuális élményéről írt hazugságra, illetve hogy a döntést az amerikai legfelsőbb bíróság helybenhagyta, mondván, ezt a közszereplőnek el kell tűrnie. Hasonló Magyarországon nem fordulhatna elő, az eset a rágalmazás vagy a becsületsértés büntetőjogi kategóriát is kimeríthetné.
