A törvényjavaslat indoklása szerint a változtatásra azért van szükség, hogy a többnyire adóparadicsomokból hazautalt jövedelmeket minél előbb „bekapcsolják a gazdaság vérkeringésébe”. Ugyanakkor az új szerkezetre már nem jellemzők a nemzetközi adóamnesztiák jellegzetességei, jelen formájában nem is a külföldről hazahozni kívánt, sokkal inkább a hazai szürke zóna pénzeit érintheti. A törvényjavaslat ráadásul a lekötési idő előírás lerövidítése miatt „vagyonelem-átszállóként” is funkcionálhat, így nincs garancia arra, hogy ezek az összegek valóban a magyar gazdaságban maradnak lekötve.
Karagich szerint így kinyílhat egy újabb kapu, s az egy év után a tíz százalék adó megfizetését követően legalizált vagyonok egy része külföldre távozhat. Az adóamnesztiát lehetővé tevő eredeti SMSZ-szolgáltatás lényege, hogy a magánszemélyek által elhelyezett legkevesebb ötmillió forint származását és a közteher fizetését nem firtatja az adóhatóság, ha meghatározott feltételekkel öt évre államkötvénybe fektetik azt a pénzt.
A programban önkéntes alapon vehetnek részt a hazai bankok, amelyeknek van ugyan adatszolgáltatási kötelezettségük, ám ez a számlatulajdonos azonosítása nélkül történik. A megtakarítási számla jelenlegi formájában a következőképpen adózik: ha valaki az első három évben kiveszi a pénzét a számláról, az összeg kétszerese adózik tizenhat százalékkal, a negyedik év előtt a kivett pénz száz, az ötödik esztendő előtt ötven százaléka adózik ugyanekkora kulccsal, az ötödik évtől pedig az összeg adómentessé válik. Lapunk megkereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot is, amely másfél hét alatt sem válaszolt a kérdéseinkre.
