A kávé elkészítésének legegészségesebb módját kutatták fel a tudósok: a különböző módszerek és a szívroham, valamint halálozás közti kapcsolat vizsgálata során megállapították, hogy a szűrt kávé a legjobb az egészségnek.
Eredményeikről a European Journal of Preventive Cardiology című szaklapban, az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) lapjában számoltak be.
Tanulmányunk erős és meggyőző bizonyítékokkal szolgál a kávékészítési módok és a szívrohamok, az élethossz közötti összefüggésekre – mondta Dag S. Thelle, a svédországi Göteborgi Egyetem tudósa.
Kiemelte: a szűretlen – például a török – kávé olyan alkotóelemeket tartalmaz, melyek megnövelik a vér koleszterinszintjét. A filter eltávolítja ezeket és csökkenti a szívrohamok és az idő előtti halálozás kockázatát.
A kávé világszerte az egyik legnépszerűbb ital és a leggyakrabban használt stimulálószer. Thelle 30 évvel ezelőtt felfedezte, hogy a kávéivás összeköthető összességében a koleszterin és a rossz, LDL-koleszterin szintjének emelkedésével olyan mértékben, hogy annak már negatív következményei vannak az egészségre.
Kísérletekkel azonosították a kávé ezért felelős alkotórészeit és megállapították, hogy ezek szűrő segítségével eltávolíthatók. Egy csésze szűretlen kávéban nagyjából 30-szor nagyobb a lipidnövelő anyagok koncentrációja, mint a szűrt kávéban – írja a MedicalXpress.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
A szakértő kifejtette: kíváncsiak voltak arra, hogy ez a koleszterinre gyakorolt hatás növeli-e a szívrohamok és a szívbetegségekből eredő halálozások számát. Etikátlan lett volna azonban olyan randomizált vizsgálatot végezni, melyben az emberek kávézását szorítják keretek közé, ehelyett nagy populációt tanulmányoztak és több évtizedes adatgyűjtés után mutatták be most az eredményeket.
Az 1985 és 2003 között végzett kutatásban 508 747, 20 és 79 év közötti egészséges norvég nő és férfi vett részt. Kitöltöttek egy kérdőívet a kávézási szokásaikról. A tudósok adatokat gyűjtöttek azokról a változókról is, melyek befolyásolhatták a kávéfogyasztást és a szívbetegségeket is, ezeket figyelembe vették az elemzés során. Ilyenek voltak a dohányzás, az iskolai végzettség, a testmozgás, a magasság, a testsúly, a vérnyomás és a koleszterinszint.