A tévé helyére az internet lép

Az internet teret nyer minden korosztály hírfogyasztásában és szórakozásában, a tendencia megállíthatatlan. A készülékek előtt töltött idővel nem árt vigyázni az egészségünk megóvása érdekében, de kifejezetten hasznos is lehet – ennek kulcsa, ahogyan az élet más területein is, a tudatos hozzáállás. 

Forrás: pexels.com

Az internethasználat hazai terjedésével párhuzamosan szorul vissza a hagyományos média és távközlés, vagyis a tévézés, a rádiózás, a nyomtatott sajtó és a telefonálás használata. Tavaly év végén több mint 6,5 millióan interneteztek legalább heti rendszerességgel a 15 évesnél idősebbek körében Magyarországon – következtetett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a 3200 megkérdezett válaszai alapján az országosan reprezentatív felmérés eredményeiből. Összesen 3,148 millió széles sávú vezetékes előfizetést tartanak most nyilván a 4,21 millió háztartásban.

Beszippant a képernyő

A hagyományos telefonálás valamennyire tartja magát az internettel folyó versenyben: csak a válaszadók egyharmada keres nagyrészt vagy kizárólag online szolgáltatásokon másokat – értelemszerűen akkor, ha a másik félnek is van internetkapcsolata. Vezetékes előfizetésből május végén 215 ezret tartottak számon az NMHH gyorsjelentése szerint.

Egyre többen mind többet és magabiztosabban használják az internetet, emiatt a demográfiai jellemzők már kevéssé mutatnak összefüggéseket a médiahatóság szerint. Igaz, a szórakozás és a szabadidő eltöltésének mikéntjénél továbbra is az életkor a legmeghatározóbb a jártasság mellett. Az is megfigyelhető, hogy a húsz év alattiaknál a leggyorsabb a televízió és a rádió internettel szembeni térvesztése. A tizenévesek hetven százaléka a világhálóról tájékozódik. Nyolcvan százalékuk a filmeket, videókat, sorozatokat szintén a világhálón nézi, nem pedig a televízióban. Hasonló a tendencia a harminc év körüliek körében is, nagyrészt az internetet használják a tévézés helyettesítőjeként. A hatvanas és a hetvenes korosztályt is beszippantja a net, ők is egyre nagyobb arányban interneteznek a tévézés rovására.

Kialakult egy olyan réteg is (15 százalék), amelynek tagjai teljesen felhagytak a hagyományos tévénézéssel az online videók javára. Jellemző az is, hogy rádiózás helyett online hallgatnak zenét és podcastot, leginkább a harminc éven aluliak, vagyis az Y és a Z generáció.

Fotó: pexels.com

Túlsúlyveszély

Több évtizedes vita övezi a televízió, illetve újabban a többi, képernyő előtt töltött időt annak vélt vagy valós, a testre és a szellemre gyakorolt káros hatásai kapcsán. Legutóbb a Glasgow-i Egyetem kutatott a témában, az eredményei alapján pedig kimondta: a televíziózással (vagyis a szabadidős képernyőnézéssel) töltött idő napi két órára korlátozása segíthet az egészség megőrzésében, és csökkentheti a korai halálozáshoz vezető – mint a rák, valamint a szív- és érrendszeri betegségek – kialakulásának kockázatát. A BBC Newson is ismertetett eredményeket csaknem félmillió, 37 és 73 év közötti ember egészségi állapotának 12 éven át tartó megfigyelésére alapozzák a szakértők.

Ha az összes résztvevő napi legfeljebb két órán át nézte volna a kijelzőket szórakozás céljából, a vizsgált időszakban bekövetezett összes halálozás 5,62 százaléka, a szív- és érrendszeri betegség okozta halálozásoknak pedig 7,97 százaléka megelőzhető lett volna vagy később következett volna be.

Hamish Foster, a kutatás vezetője elmondta: az egészségtelen nassoláshoz és alacsony társadalmi-gazdasági státushoz egyaránt kapcsolódik a televíziózással töltött idő és a rossz egészségi állapot. Ha aktív tevékenységgel, például sétával töltjük az időt a tévézés helyett, az jót tesz az egészségünknek – vonták le a nem kifejezetten meglepő következtetést a kutatók. Arról nem szólnak a hírek, hogy ha chips és csoki helyett zöldséget, gyümölcsöt nassol a tévénéző vagy ha éppenséggel két óránál többet tölt a készülék előtt, de mindennap aktívan edz, vajon a mérleg melyik oldalra billen.

Testi-lelki egészség

A fenti tanulmányok még a koronavírus-járvány előtt készültek, ám a lezárások miatt megnövekedett otthon töltött idő miatt a tévénézési szokások is átalakultak, sőt talán jellemzőbbé vált a tudatos hozzáállás. Szinte az egyik napról a másikra elöntötték a videószolgáltatók kínálatát az otthon végezhető edzések, a tévécsatornák is gondoltak a karantén miatt kevesebb fizikai aktivitáshoz jutó nézőikre, de arra is reagáltak a műsorkínálatukkal, hogy többet van együtt a család. A kijárási korlátozások alatt megváltozott fogyasztói szokásokat a Samsung mérte fel, kimutatva, hogy a háztartások tagjai többféle feladatra is használták a tévét: tanulásra, munkára, a rokonokkal és barátokkal való kapcsolattartásra vagy éppen otthoni sportoláshoz a kikapcsolódás és a tájékozódás mellett. A sport- és fitneszfunkciókat a nők használták nagyobb arányban, összesen 14 százalékban, míg a férfiak inkább a munkára koncentráltak.

Továbbra is igaz az, hogy a tévézésnek komoly hatása van a társas kapcsolatokra, bár az utóbbi időben a válaszadóknak kevesebb ideje jutott ilyesmire. Emiatt, ha úgy tetszik, jól jött a közös bezártság, mert több időt tölthettek együtt a családok sorozatok és filmek nézésével. A karanténtól eltekintve pedig jellemző a férfiak körében összejönni a sportközvetítések okán, a hatvan év felettieknek pedig kétharmada jár át a barátaihoz vagy a családjához azért, hogy közösen izguljanak kedvenc sorozatuk legújabb epizódján. A filmek minden korosztályt megmozgatnak, a válaszadók harmada nézi szívesebben szeretteivel, mint egymagában. Az ily módon együtt töltött időt a magyarok negyede tartja a társas kapcsolataira nézve kifejezetten pozitívnak. És ha egészséges nasiról és gyakoribb közös sétákról is gondoskodnak, azzal az ücsörgés kockázatait is csökkentik.

Helyrerázódott a hirdetési piac

Idén júniusban a tavaly ilyenkor regisztrált negyvenezer reklámszpot alig kétharmadát érte el a tévés hirdetések száma a koronavírus-járvány miatt, mégis, a májusi adathoz képest, már hétezerrel többet adtak le a csatornákon. A hírközlési hatóság Médiatanácsának tanulmányából kiderül az is, hogy a 2020 júniusában 22-28 ezer reklámszpot közül szinte ugyanannyi volt az új, mint a tavalyi 38-40 ezer között (361, illetve 371). A 76 magyar nyelvű csatorna vizsgálata alapján a testület úgy értékelt, hogy a folyamatos csökkenés megállásának ellenére a mutatók az egy évvel korábban tapasztaltakhoz képest még mindig alacsonyak.