Veszélyeztetik a vadmacskák jövőjét a házimacskák

Amennyiben nem történnek intézkedések, az európai vadmacska 200-300 éven belül teljesen eltűnhet.

Európa vadasparkjaiban is élnek még vadmacskák Fotó: Ronald Wittek Forrás: MTI/EPA/Ronald Wittek

Veszélyt jelentenek a vadmacskák jövőjére a házimacskák: az európai vadmacska (Felis silvestris) 200-300 éven belül teljesen eltűnhet.

A svájci Jura-hegységben élő vadmacskák helyét visszafordíthatatlanul át fogja venni a háziasított faj, amennyiben nem történnek intézkedések.

Az európai vadmacskát mintegy 50 éven át kihaltnak hitték a Jura hegyvidékén, ezt követően betelepítés révén ismét megjelentek korábbi élőhelyükön. Mivel ez olyan területen valósult meg, ahol házimacskák is élnek, természetes volt a két faj közötti genetikai kereszteződés. A vad és háziasított egyedek közötti hibridizáció viszont veszélyezteti a vad faj genetikai állományát.

A Genfi Egyetem, a Zürichi Egyetem és az Oxford Egyetem biológusai modellezték a két faj közötti interakciók alapján a svájci Jura-hegységben élő vadmacskák jövőjéről szóló becsléseiket. Eredményeikről az Evolutionary Applications című tudományos lapban számoltak be.

A különböző forgatókönyvek alapján a kutatók arra jutottak, hogy evolúciós szempontból nagyon rövid idő alatt, 200-300 éven belül a hibridizáció hatására a vadmacskák genetikailag visszafordíthatatlanul átalakulnak, ami lehetetlenné teszi megkülönböztetésüket háziasított társaiktól, mint ahogyan az megtörtént már például Skóciában és Magyarországon is – írják a tudósok.

Európa vadasparkjaiban is élnek még vadmacskák

Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek

Az európai vadmacska a 19. és 20. századi intenzív vadászat, a nagymértékű fakitermelés áldozatául esett, a kontinens egyes részein teljesen eltűnt.

Svájcban gyakorlatilag teljesen kihalt, 1943 és 1968 között nem találták semmi nyomát. 1962-től törvény védte a fajt, amikor visszatelepítették a Jura-hegység erdeibe és füves területeire, ahol részben együtt élt a házimacskával (Felis catus).

Bár két külön fajként tartják számon, a vad és házimacskák kereszteződhetnek és hibrid, nemzőképes utódokat hozhatnak létre, melyek mindkét faj genomját hordozzák, az ő utódaik pedig mindkét faj kombinált génjeivel rendelkeznek.

Az úgynevezett hibridizációs leromlás, vagyis introgresszió azonban nagy veszélyt jelent a vadmacskákra, a nagyobb egyedszámú faj génjei eluralkodnak a kisebb egyedszámú faj génjei felett.

A hibridizációnak jóval nagyobb hatása van a néhány száz egyedből álló vadmacska-populációra, mint a házi populációra, melynek egyedszáma egymillió felett van Svájcban – fejtették ki a szakértők. Az elmúlt időszakban tapasztalt növekedés ellenére a vadmacska tehát továbbra is veszélyeztetett faj marad.

A kutatás szerzői szerint intézkedésekre van szükség a hibridizáció megfékezéséhez. Ilyen intézkedések lehetnek a farmok vagy erdők közelében élő házimacskák sterilizálása. Elsősorban a házi nőstények ivartalanítására lenne szükség, mivel ezek hajlamosabbak a vad hímekkel való párosodásra, mint amennyire a házimacskahímek a vad nőstényekkel.