Óriási pusztítást végez a madarak körében az áramütés

A szárnya és a lába is áldozatul esett az áramütés után annak a vércsének, amelyet a Székesfehérvár–Sukoró Vadmadárkórházban ápolnak. A szakemberek tájékoztatása szerint sajnos nála a jobb láb vége már elhalt, így az állatra amputáció várt.

Kecskemét, 2016. augusztus 24. Nyúl Mihály, a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület munkatársa egy vörös vércsét enged szabadon Kecskemét határában 2016. augusztus 24-én. A Kecskeméti Vadaskert és a Kiskunsági Nemzeti Park közös munkájának eredményeként mintegy negyven felgyógyult védett állatot engedtek vissza a természetbe. MTI Fotó: Ujvári Sándor Fotó: Ujvári Sándor

Óriási pusztítást végez a madarak körében az áramütés. Az áramütött madarak 2019. évi összesített hatósági bejelentése azt mutatja, hogy

a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez egy év alatt mintegy 700 bejelentés érkezett csaknem 800 elhullott állatról.

Fotó: MTI/Kovács Attila

Ezek mind áramütés miattn pusztultak el, ezért a szervezet kérvényezte az üzemeltető áramszolgáltatóknál a veszélyes vezetékszakaszok madárbaráttá alakítását.

„Sárszentmihályról érkezett áramütött vércsénk fél lába és fél szárnya halt el a baleset következtében– tájékoztatott közösségi oldalán a Székesfehérvár-Sukoró Vadmadárkórház. – Persze egy lábon és csonka szárnnyal is sok szép év várhat rá egy röpdében, de nem ez az ideális állapot, hiszen rengeteg vércse és egyéb madár érkezik hasonló történettel, akiket aztán mind el kell helyezni és életük végéig gondoskodni róluk.”

A vércse időközben a Misi nevet kapta a gondozóitól, akik szerint a madár hisztis páciens.

A lábcsonkja nagyon szépen gyógyul, és már beleszokott a féllábas életvitelbe – tették hozzá a szakemberek.

Fotó: MTI/ Ujvári Sándor

A teljes cikket az alábbi linkre kattintva érhetik el.

Fertőző baktériumokat terjesztenek a madarak Ausztráliában

A városi lakossághoz közel élő madarak az eddig véltnél jóval nagyobb arányban hordozói egy gyógyszerrezisztens baktériumnak Ausztráliában – állapították meg a kutatók.

A Murdoch Egyetem szakemberei sirály-, pingvin- és galambpopulációknál is kimutatták a kólibaktériumot, amelynek bizonyos törzsei ártalmasak lehetnek az emberre. A kutatók a vizsgált sirályok felénél kimutatták az E. colit, míg korábban úgy vélték, hogy minden tíz madárból csupán kettő hordozza a baktériumot.

A kutatók szerint a baktérium egyebek között húgyúti fertőzést és vérmérgezést okozhat az embernél, és a vadállatokban való jelenléte tovább csökkenti az antibiotikumok hatékonyságát.