Farkasfalkák magyar földön a füzéri várnál

A mesebeli Piroska és nagymamája komoly bajban lenne, ha napjainkban Füzér környékén élne. A környék erdeiben farkasfalkák sompolyognak, dézsmálják a haszonállatokat, bár a lakosságnak állítólag nincs oka aggodalomra. A zempléni állattartók azonban elégedetlenek: törvényi védelemért, kártérítésért küzdenek – írja a SzabadFöld.hu.

Füzér, 2020. szeptember 28. A Zempléni hegység egyik vulkánikus kúpján álló füzéri vár elsõ okleveles említése 1264-bõl való, de legkorábbi meglétét az Árpád korra datálják. Az évszázadok alatt több tulajdonosa volt, beleértve királyi méltóságokat is. A Nemzeti Várprogram keretében 1992-ben kezdõdött a ma is tartó rekonstrukciója. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Oláh Tibor

– Honnan érkeztek ide ezek a farkasok?

– Egészen biztosan Szlovákiából jöttek, ahol az elmúlt húsz évben negyven százalékkal bővült az életterük, és mivel a határt nem tartják tiszteletben, a territóriumukba immáron mi is beletartozunk. És egyre otthonosabban érzik magukat mifelénk, néha már összefutunk velük nappal is.

Én szeptemberben, egy szarvasbika-vadászat alkalmával, a reggeli órákban filmeztem le egy öttagú falkát, és a felvételt ki is tettük Füzér község honlapjára. Aki megnézi, jól láthatja, hogy az egyik állat felcsapott farokkal, magabiztosan jár-kel, mint akinek nincs aggódni valója. Intelligens állat, tudja, hogy itt nem lőhetnek rá.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Aranysakálok nyomaira bukkantak a Velencei-tónál

A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat az aranysakálok jelenlétének feltérképezésére a Velencei-tó környékén. A keresőkutyák jelzései alapján 73 százalékos pontossággal sikerült a sakálok jelenlétét bizonyító ürülékek kimutatása a vizsgált területen. Az új módszerrel a jövőben a kutatók pontosabb képet kaphatnak a sakálok előfordulásáról és viselkedéséről – olvasható az egyetem hétfői közleményében.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.