Farkasfalkák magyar földön a füzéri várnál

A mesebeli Piroska és nagymamája komoly bajban lenne, ha napjainkban Füzér környékén élne. A környék erdeiben farkasfalkák sompolyognak, dézsmálják a haszonállatokat, bár a lakosságnak állítólag nincs oka aggodalomra. A zempléni állattartók azonban elégedetlenek: törvényi védelemért, kártérítésért küzdenek – írja a SzabadFöld.hu.

Füzér, 2020. szeptember 28. A Zempléni hegység egyik vulkánikus kúpján álló füzéri vár elsõ okleveles említése 1264-bõl való, de legkorábbi meglétét az Árpád korra datálják. Az évszázadok alatt több tulajdonosa volt, beleértve királyi méltóságokat is. A Nemzeti Várprogram keretében 1992-ben kezdõdött a ma is tartó rekonstrukciója. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Oláh Tibor

A füzéri vár jó százhetven méterrel magasodik Fü­zér település fölé az Eperjes–Tokaji-hegység egyik vulkanikus kiemelkedésén. Megindítóan szép látvány az őszi verőfényben fürdőző, vakítóan fehér várkastély, a faluba érkező látogató jószerivel le sem tudja venni a szemét a Hegyköz idegenforgalmának e népszerű nevezetességéről.

Tudatják a füzéri vár környékén túrázókkal a vadveszélyt.
Fotó: Kállai Márton / SZABADFOLD.HU

Pedig akad itt egyéb szépség is bőven: megművelt élénkzöld vagy frissen szántott földek váltakozva övezik a faluba vezető utat, amely mellett a kezdődő ködben egy girbegurba almafa afféle szívélyes köszöntésként kínálja mézédes gyümölcsét az érkezőnek, ugyan, álljon már meg egy pillanatra, nem kell annyira sietni, a városi életnek van csábító alternatívája. Idilli a kép. Az ember nem is hinné, hogy a környező zempléni hegyekben farkasfalkák garázdálkodnak.

Pedig a farkasok itteni jelenlétében valójában nincsen semmi különös – tudjuk meg Horváth Jenőtől, a település polgármesterétől, aki azt is elmondja, hogy füzéri vidéken az elmúlt évszázadokban mindig is éltek ragadozók, amire több helyi elnevezés is utal, hogy mást ne mondjunk, itt van például Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Farkaslyuk község.

Horváth Jenő polgármester a felmérést, nyilvántartást hiányolja.
Fotó: Kállai Márton / SZABADFOLD.HU

De azt is tudják a helyiek, hogy errefelé 1917-ben lőtték az utolsó medvéket a lászlótanyai vadászkastély mellett, napjainkban pedig hiúz is él itt, évtizedek óta. A farkasok ismételt megjelenése tehát nem meglepő, már csak azért sem, mert ezek a csúcsragadozók Magyarországon 1993 óta védettséget, 2001 óta fokozott védettséget élveznek – tájékoztat a település vezetője, aki civilben erdész, vadász, gazdálkodó. Van tehát mondanivalója a kényszerű együttélésről.

– Az elmúlt években a farkasok ritkán támadtak háziállatra a környéken, de mostanában egy-egy karám körül már tartósan ólálkodnak. Alig várják, hogy elkapjanak néhány bárányt vagy borjút. Tavaly nekem is elpusztították egy jószágomat, egy százötven kilós borjút. A nemzeti parki és állatorvosi helyszínelés szerint egyértelmű volt, mi történt: az állatot négy-öt farkas falta fel.

A telkibányai Csontos Béla tehenei már bizalmatlanok minden idegennel szemben.
Fotó: Kállai Márton / SZABADFOLD.HU

Benyújtottam tehát a kártérítési igényemet, mert a védett ragadozó által okozott kárt az államnak meg kellene térítenie, de a keresetem eredménytelennek bizonyult. Így most az érintett gazdálkodók nevében egy javaslatot fogunk benyújtani az agrárminisztériumhoz, miszerint a kártalanítás ügyét rendezni kell. Illetve felhívjuk a figyelmet, hogy a farkassal számolni kell. Mivel nem vadászható, szerintünk a farkasok elriasztása lenne a leghatékonyabb módszer.

– Honnan érkeztek ide ezek a farkasok?

– Egészen biztosan Szlovákiából jöttek, ahol az elmúlt húsz évben negyven százalékkal bővült az életterük, és mivel a határt nem tartják tiszteletben, a territóriumukba immáron mi is beletartozunk. És egyre otthonosabban érzik magukat mifelénk, néha már összefutunk velük nappal is.

Én szeptemberben, egy szarvasbika-vadászat alkalmával, a reggeli órákban filmeztem le egy öttagú falkát, és a felvételt ki is tettük Füzér község honlapjára. Aki megnézi, jól láthatja, hogy az egyik állat felcsapott farokkal, magabiztosan jár-kel, mint akinek nincs aggódni valója. Intelligens állat, tudja, hogy itt nem lőhetnek rá.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Aranysakálok nyomaira bukkantak a Velencei-tónál

A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat az aranysakálok jelenlétének feltérképezésére a Velencei-tó környékén. A keresőkutyák jelzései alapján 73 százalékos pontossággal sikerült a sakálok jelenlétét bizonyító ürülékek kimutatása a vizsgált területen. Az új módszerrel a jövőben a kutatók pontosabb képet kaphatnak a sakálok előfordulásáról és viselkedéséről – olvasható az egyetem hétfői közleményében.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.