A kutatás 2017 májusa és 2018 augusztusa között zajlott, és a benne részt vevő nők mind írásos hozzájárulásukat adták az adataik felhasználásához. A betegek egy 30 napos időkereten belül három szabványosított kérdőívet töltöttek ki, amelyekben leírhatták az általános érzéstelenítés során szerzett élményeiket. A felidézett emlékek valódiságát részletes személyes beszélgetések során ellenőrizték, és minden ébredési epizód körülményeit körültekintően megvizsgálták. Az ébredésről beszámoló 12 beteg közül 9-ben az altatás kezdeti (indukciós) vagy végső (kivezető) fázisában történt az epizód. Az ébredés kockázata összefüggést mutatott az átlagosnál magasabb (25-30 kg/m2) és átlagosnál alacsonyabb (<18.5 kg/m2) testtömegindexszel, a beavatkozás éjszakai időpontjával, illetve a ketamin és tiopentál alkalmazásával az indukciós fázisban. Az ébredéssel járó 12 műtét közül 10-et az éjszakai műszakban (este 8 és reggel 8 között) végeztek.
Dr. Peter Odor, a projekt vezetője és a londoni University College Hospital konzultáns aneszteziológusa elmondta: „Kutatásunk mindvégig a páciensekre fókuszált. A rizikófaktorok komplex csoportját azonosítottuk, amely hajlamosít a műtét alatti ébredésre. Ezek között szerepel az alkalmazott altatószer típusa és az aneszteziológiai gyakorlatban tapasztalható változatosság.
Bár a császármetszés alatt kétségtelenül lényegesen gyakoribb a műtét alatti ébredés, mint a műtöttek körében általában, fontos hangsúlyozni, hogy az általános érzéstelenítés továbbra is biztonságos technikának számít, és még a műtét alatt felébredő betegek fele sem tapasztalt negatív élményt.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!