Nincs magyarázat arra, amit az első atomrobbantás helyszínén találtak

Különös dolgokat hozott létre a világ első atombombájának felrobbantása az új-mexikói sivatagban: olyan kvázikristályokat, amiket még nem láttak a tudósok, és a fizika törvényei szerint nem is volna szabad létezniük – idézi a Proceedings of the National Academy of Sciences szakfolyóirat cikkét az IFL Science tudományos portál – olvasható az Origo cikkében.

A kép illusztráció. Forrás: FLICKR

A közel 12 kilométer magas gombafelhőt produkáló atomrobbantás nem csak elképesztő pusztítást vitt véghez, hanem egészen furcsa anyagokat, kvázikristályokat is létrehozott. A kvázikristály átmenet a kristályos szerkezetű anyagok és az amorf (üvegszerű, nem kristályos szerkezetű) anyagok között.

A kutatást vezető szerzőként jegyző tudós, Luca Bindi (Firenzei Egyetem) szerint a kvázikristályok természetes létrejöttéhez extrém körülmények, példának okáért szélsőséges nyomás és hőmérséklet kellenek. Idáig csupán kétféle kvázikristályt jegyzett le a szakirodalom: ikozaédereseket és dodekaédereseket. Mindkét fajta kvázikristályt egy 15 000 éve, a mai Oroszország területén becsapódott meteoritban találták meg. A két anyag akkor keletkezhetett, amikor a Naprendszer csecsemőkorában aszteroidák ütköztek egymással.

A kép illusztráció
Fotó: FLICKR

A kozmikus karambol olyan körülményeket hozott létre, amilyenek egy atomrobbanás esetén tapasztalhatók, ezért is érdekelte Bindit, hogy a Trinity-teszt keretében végzett atomkísérletek során létrejöhettek-e hasonló kvázikristályok.

Az atomrobbanás során a felszabaduló energia hatására a kráterben lévő homok zöldes és vöröses színű, üvegszerű anyaggá, úgynevezett trinititté állt össze.

A kutatók speciális képalkotó technikák segítségével elemezték az anyag szerkezeti tulajdonságait.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.