A poláris légörvény a sztratoszférából terjed át az alsóbb légrétegekre
Az idei tél jóval keményebb lesz a szokásosnál Észak-Amerika és Európa térségében a 2021–2022-es téli időszakra vonatkozó modellszámítások szerint. Ennek az az oka, hogy igen nagy a valószínűsége az úgynevezett hirtelen sztratoszférikus felmelegedés jelenségének – állítja a Severe Waether Europe szakportál elemzése. A hirtelen sztartoszférikus felmelegedés (Sudden Stratospheric Warming, SSW) miatt az előrejelzések szerint január elejétől jelentősen meggyengül a poláris légörvény, aminek komoly kihatása lesz Európa téli időjárására.
A légkör legalsó és legsűrűbb rétegét, a felszíntől nagyjából 10 és 15 kilométeres magasságig húzódó troposzférát
a légréteg hőmérsékletének folyamatos csökkenése jellemzi, ezer méterenként átlagosan 6,4 Celsius-fokkal.
A troposzféra legfelső, 12 kilométer körüli magasságban húzódó rétegét, illetve a troposzféra és a sztratoszféra közötti átmeneti övezetet, a tropopauzát már a mínusz 52–54 Celsius-fok körüli hőmérséklet jellemzi.
(A troposzféra a pólusok felett a legvékonyabb, átlagosan nyolc-tíz kilométerrel, a trópusi övben pedig a legvastagabb, ahol a 15–18 kilométert is elérheti a vastagsága.) A troposzféra felett húzódó és ötven kilométeres magasságig terjedő sztratoszférát ezzel szemben viszont az jellemzi, hogy felfelé haladva fokozatosan emelkedik a hőmérséklete.
Az Északi-sarkvidék felett minden évben kialakuló nagy, poláris légörvény a sztratoszférát és a troposzférát is egyaránt érinti.
Ha széttöredezik a sarki légörvény, brutális hideg áraszthatja el a kontinenst
A teljes poláris légörvény általában novemberre alakul ki az északi féltekén, a napsugárzás intenzitásának fokozatos csökkenése miatt. Az alacsonyan beeső napsugarak egyre kevésbé képesek felmelegíteni az Arktisz feletti ózonréteget, ami miatt novembertől a sztratoszféra sarkvidék feletti zónája is fokozatosan lehűl.
Viszont az alacsonyabb szélességi körökön az ózonréteg hőelnyelő hatása továbbra is melegen tartja a sztratoszférát, így egyre jelentősebb hőmérsékleti különbség keletkezik a sarkvidéki zóna, valamint a mérsékelt-szubtrópusi öv légtömegei között. Ennek hatására a hideg és az enyhe terület határán egy markáns és önmagába záródó légáramlás, a poláris légörvény jön létre.
A téli időszakban, a sarkvidéki éjszaka beköszöntével a troposzféra alsó rétegeiben is egyre alacsonyabbá válik a hőmérséklet, a sztratoszférában kialakuló poláris örvény mintegy lenyúlik a troposzférába.
A két légréteg szoros kölcsönhatásban áll egymással, ami bonyolult meteorológiai folyamatokat eredményez.
Ha a troposzférában erős a poláris légörvény, akkor ez megakadályozza, hogy a nagyon hideg sarkvidéki levegő szétáramoljon az alacsonyabb szélességi körök felé. Ha viszont a poláris légörvény meggyengül, kemény hideg áraszthatja el a sarkvidéktől sokkal délebbre fekvő területeket.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
Borítókép: Flickr
