időjárás 5°C Melinda, Vivien 2021. December 2.
logo

Mi kötötte Elvis Presley-t az ’56-os forradalomhoz?

Forrás: ORIGO
2021.10.22. 12:31 2021.10.22. 15:43
Mi kötötte Elvis Presley-t az ’56-os forradalomhoz?

Az 1956-os forradalmat megannyi legenda lengi körül, számtalan olyan történet, melyek az idő múlásával feledésbe merültek. A Life.hu az összeállításában olyan eseményeket, momentumokat írt le, amelyek híven tükrözik a forradalom jelentőségét, és lehetőséget adnak eseményeinek tágabb értelmezésére — olvasható az Origó cikkében.

Kivégezték, amint nagykorú lett: a mártír pesti srác

Idén márciusban lett volna 80 éves az a Mansfeld Péter, akit még kiskorúként halálra ítéltek 1957-ben. Mansfeld akkor még csak 16 éves volt, így megvárták, hogy nagykorú legyen, majd 1959-ben azonnal kivégezték. Ráadásul a legendák szerint a hóhér 13 perccel meghosszabbította szenvedését.

Halála kegyetlen volt, azonban egy bizonyos: nem az 1956-os eseményekben való részvételéért büntették meg, hanem az 1958-as tetteiért, egyenességéért, és mert a fennálló rendszer ellen lázadt. 

Mansfeld Péter szimbólumává lett a pesti srácok hősiességének és megtörhetetlenségének. Halála után 31 évvel, miután igazságot szolgáltattak neki, édesanyja csak akkor tudott végső nyugalomra térni.

Melocco Miklós szobrászművész Mansfeld Péter-alkotása a Szabó Ilonka utcai támfalnál    Fotó: MTI/Földi Imre

 

Elvis Presley is felszólalt értünk – de vajon miért?

Elvis Presley még nagyon fiatal, mindössze 21 éves volt a magyar forradalom idején, mely egyes források szerint érzékenyen érintette: ezért felszólalt a magyar forradalom támogatása érdekében. 1957-ben az Ed Sullivan Show-ban arra kérte az amerikaiakat, hogy adakozzanak és segítsék a magyarokat. Kérdés, hogy valóban Elvis hívta-e fel a figyelmet erre a nemes gesztusra, vagy ez a történet inkább legenda? Ugyanis produkciója előtt hangzott el a kérés, Elvis valószínűleg legújabb dalaira fókuszált.

Az 1956-os Év embere a Time Magazinnál a magyar szabadságharcos volt — az álhírek ellenére nem Elvist választották meg.

A magazin címlapján egy izgalmas illusztrációval állított emléket a magyarok bátorságának: hogy fel mertek lázadni a világ egyik legnagyobb hadserege és elnyomó rezsime ellen. Furcsa fintora a sorsnak, hogy a következő évben, 1957-ben a Time Magazin a forradalom leveréséért nagyban felelős Nyikita Szergejevics Hruscsovot választotta az Év emberének — mesélte Szép Bence, történelem szakon végzett humorista, akivel mostanában Bagi Iván oldalán is találkozhatunk a Sétatörténelem-videókban.

Magyar zászló lenne a Szabadság-szobor kezében?

1956. november 18-án már Amerikában is nagy visszhangja volt a forradalomnak. A New York-i emigránsok Mártonffy István mérnök segítségével akcióba lendültek, hogy a Szabadság-szobor fáklyájához kitűzzék a magyar zászlót a következő felirattal: „Stop genocide, save Hungary" (magyarul: „Állítsák meg a tömeggyilkosságot, mentsék meg Magyarországot").

A terv az Egyesült Államokban nagy port kavart, azonban érdemi eredménye a megmozdulásnak nem született.

Ki nem mondott szavaival Nagy Imre önmagát adta volna fel

Nagy Imrét nem lett volna szükségszerű kivégezni. Élete két olyan mondaton múlott, ami túlmutat a politikán, a hivatalos kötelezettségeken: becsületbeli ügy és emberi küzdelem egyben. Amennyiben lemondott volna és elfogadja Kádár János kormányfővé való kinevezését, bizonyára élhetett volna még. Megírta lemondó levelét is — azonban az utolsó pillanatban széttépte azt és elállt szándékától. Éppen emiatt tekintik a Nagy Imre-pert Kádár személyes bosszújának.

Csapdába csaltuk a szovjeteket

Még a forradalom viszonytagságos körülményei között sem vesztették el humorukat és rafinériájukat a magyar szabadságharcosok. A Corvin-közben 1956. október 26-án történt meg, hogy levesestányérokat helyeztek el lefordítva, így csapták be a szovjet katonákat, akik aknának vagy ahhoz hasonló pokolgépnek hihették. A félelem, hogy ezek kárt tehetnek az orosz gépekben, megfékezte és visszavonulásra késztette őket.

Szép Bence ezzel kapcsolatban is mondott néhány hasznos kiegészítést:

A forradalmárok hamar rájöttek, hogy a harckocsik kémlelőnyílásain keresztül a szovjet katonák csak nagyon szűk perspektívában látják a történéseket. A szűk sikátorokban, utcákon a kapualjakból előugorva ezért előszeretettel kenték be a kémlelőnyílásokat kátránnyal, korommal – és állítólag még lekvárral is. 

Mivel így a harckocsizók már végképp nem láttak semmit a külvilágból, ki kellett nyitniuk a búvónyílást, de a forradalmárok ilyenkor rögtön megtámadták őket Molotov-koktéllal vagy kézifegyverekkel.

A teljes cikk ITT olvasható.

Borítókép: Flickr