Holdi eredetű aszteroida kering a Föld körül

A Kamo’oalewa nevű Föld-közeli kisbolygó a Holdból szakadhatott ki valamikor – olvasható az Arizonai Egyetem által vezetett csillagászcsoportnak a Nature Communications Earth and Environment folyóiratban megjelent tanulmányában.

2021. 12. 01. 18:48
Forrás: University of Arizona
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Kamo’oalewa a Föld-közeli aszteroidák azon csoportjába tartozik, amelynek tagjai a Nap körül keringenek, de viszonylag közel maradnak a Földhöz. Keveset tudunk róluk, mert halványak és nehezen megfigyelhetők. Ezt a különleges objektumot a PanStarrs teleszkóp fedezte fel 2016-ban Ha­waiin. Az aszteroida nagyjából óriáskerék méretű – 50-60 méter közötti az átmérője –, és körülbelül/legfeljebb 14 millió kilométerre közelíti meg a Földet.

Keringésének köszönhetően a Kamo’oalewa minden áprilisban néhány hétig megfigyelhető a Földről, persze nem akármivel: viszonylag kis mérete miatt csak a legnagyobb teleszkóppal látható. A dél-arizonai Graham-hegyen található nagy binokuláris teleszkóp (Large Binocular Telescope, LBT) segítségével a Ben Sharkey vezette csillagászok arra a következtetésre jutottak, hogy a kisbolygó visszavert fényének színképe, az úgynevezett spektrum megegyezik a NASA Apollo-küldetéséből származó holdkőzetek spektrumával, ami arra utal, hogy az aszteroi­da a Holdról származik. Ám a csapat nem tudja, hogyan és mikor szakadhatott ki – ennek részben az az oka, hogy nincs más ismert holdi eredetű aszteroida. – Átnéztem az összes elérhető spektrumot, amit földközeli kisbolygókról készítettek, de egyik sem egyezett a Kamo’oalewával – mondta Ben Sharkey. Miután 2020 áprilisában a koronavírus-járvány miatt a távcsövet leállították, elmaradt az újabb megfigyelés. – Idén tavasszal végre megkaptuk a szükséges megfigyeléseket, és kimondhattuk, hogy sokkal egyszerűbb a holdi magyarázat, mint bármi más – üzente a csillagász.

A Kamo’oalewa körülbelül négymilliószor halványabb, mint a leghalványabb csillag, amelyet az emberi szem láthat a sötét égbolton. – Ezeket a kihívásokkal teli megfigyeléseket az LBT 8,4 méteres ikerteleszkópjainak hatalmas fénygyűjtő ereje tette lehetővé – mondta Al Conrad, a tanulmány társszerzője.

A Kamo’oalewa pályája is a holdi eredetre utal: nagyon hasonló a Földéhez, kis szöget zár be azzal. A tanulmány társszerzője, Renu Malhotra szerint nagyon valószínűtlen, hogy egy földközeli aszteroida spontán módon olyan pályára kerüljön, mint Kamo’oalewa. – Nem marad sokáig ezen a pályán, csak körülbelül háromszáz évig, és becsléseink szerint körülbelül ötszáz évvel ezelőtt érkezett ide –mondta a Sciencedaily.com portálnak Renu Malhotra, aki tovább vizsgálja az aszte­roida eredetét.

Borítókép: illusztráció (Fotó: University of Arizona)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.