– A féreghajtó szer hiányában a legelő állatok gyakrabban fertőződhetnek meg férgekkel és egyéb kórokozókkal, melynek következtében csökken a súlyuk, romlik az egészségi állapotuk és akár elhullás is bekövetkezhet – tájékoztatott Lengyel Szabolcs, aki szerint a modern állatgyógyászati gyakorlatban léteznek más parazitaölő szerek is, melyekkel kiválthatók lennének az ivermektinek.
Az ökológusok a Kiskunsági Nemzeti Park területén található Miklapuszta olyan legelőin dolgoznak, ahol régóta nem folyt állattartás. Itt legeltetnek majd ivermektinnel különböző mértékben kezelt juhokat és szarvasmarhákat, melyek között lesznek teljesen féreghajtómentes állatok és féreghajtóval minimális mértékben kezelt egyedek is, melyek villanypásztoros rendszerrel elválasztott egységekben legelnek majd. Vizsgálják a helyi rovarfaunát, a flórát – hiszen a legeltetés a növényzetre is jelentős hatást gyakorol –, a rovarevő madarakat, illetve a haszonállatok egészségi állapotát is. Várakozásaik szerint a kedvezőbb körülmények között jobban szaporodó rovarok hatására az őket fogyasztó madarak, többek között a fokozottan védett széki lile és az ugartyúk is újra megjelenhetnek a területen.
– Habár az ivermektin rovarokra és trágyalebontásra gyakorolt negatív hatásait jól ismerjük számos, több kontinensen végzett laboratóriumi és szabadföldi kísérlet eredményei alapján, eddig még nem volt ilyen nagy térbeli és időbeli léptékű, terepi kísérleteken alapuló, alternatív megoldások után kutató vizsgálat – vázolta a kutatás jelentőségét az ökológus.
Borítókép: Olyan legeltetési rendszer kell, amelyben nem vagy korábban használnak féreghajtót (Fotó: Kurucz Árpád)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!