Megfejtették, honnan származhat a willendorfi Vénusz

Olaszországból származhat, vagy legalábbis ottani kőzetből készülhetett és talán a Kárpát-medencén keresztül került az ausztriai Wachau vidékére a willendorfi Vénusz, egy 11,1 centiméteres, női alakot formázó szobrocska, a prehisztorikus művészet egyik ikonja – állítják osztrák kutatók, akik minden korábbinál szélesebb körű összehasonlító vizsgálatokat végeztek a termékenységszimbólumnak és talizmánnak vélt egyedülálló figura anyagával.

Az összehasonlító vizsgálatokból kiderült, hogy a willendorfi Vénusz anyaga még csak megközelítőleg sem volt ugyanolyan, mint bármelyik ikrakő, amely 200 kilométeres körben található, így kizárták, hogy a figura a mai Ausztria vagy Csehország területéről származna, ahol eddig feltételezték az eredetét. 

Geoarcheológusok 2008-ban, a lelet megtalálása után 100 évvel publikáltak egy tanulmányt, amely mikroszkóppal végzett vizsgálatok eredményeként a Willendorftól 138 kilométerre lévő, Brno melletti Stránská Skála-dombon vélte megtalálni a szobor alapanyagát képező kőzetet.

A Bécsi Egyetem kutatóinak vizsgálata szerint azonban a prehisztorikus idol, egy maga nemében egyedülálló műalkotás anyaga határozottan nem onnan származik, hanem a bizonyossággal határos valószínűséggel Észak-Olaszországból, a Garda-tó közelében található Ala településről. 

A szobrocska anyaga és az Alában található kőzet között statisztikailag nem mutatható ki különbség – írták a Scientific Reportsban hétfőn megjelent tanulmányukban.

Eszerint a gyűjtögető-vadászó életet élő kőkorszaki emberek hosszú, több száz kilométeres utat tettek meg a termékenységidollal – vagy legalábbis a kőzettel, amelyből készült – az Alpoktól délre fekvő térségből az Alpoktól északra fekvő Duna-vidékre. 

A kutatók szerint ez a vándorlás hosszú évekig, sőt nemzedékeken át tarthatott. 

Az akkori emberek vadászok és gyűjtögetők voltak, akik a mindenkori klímától és a zsákmányállathelyzettől függően vándoroltak egyik helyről a másikra, lehetőleg a folyók mentén

– mondta el az APA osztrák hírügynökségnek Gerhard Weber.

A kutató szerint a willendorfi Vénusz feltehetőleg az Alpok megkerülésével, a Kárpát-medencén keresztül jutott el az alsó-ausztriai Wachauba, ahol 30 ezer éve a földbe került, de az sem kizárt, hogy az Alpokon keresztül, az Etsch, az Inn és a Duna folyása mentén. Ez esetben a megtett út ugyan több mint 730 kilométer lenne, de legalább a tengerszint feletti 1000 méteres magasság alatt maradna. 

Ha az idol mégsem Olaszországból származna, akkor a legvalószínűbb alternatíva a Donyec-folyó partján fekvő kelet-ukrajnai Izjum. A Harkivhoz közelében fekvő város azonban légvonalban 1600 kilométerre van Willendorftól, és az ottani ikrakő sem illik össze annyira a Vénuszéval, mint az olaszországi oolit.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Flickr)