A világ talán leghíresebb helye a százötven éve, 1872. március elsején alapított Yellowstone Nemzeti Park. „A yellowstone-i időzített bomba” – írta pár nappal ezelőtti közleményében az egyik hazai tévécsatorna, ezzel csalogatva nézőket egyik filmjéhez. A Yellowstone területét a turisták a látványos gejzírkitörések, az iszapfortyogók és a színpompás megjelenésű hőforrások miatt látogatják. Ezekkel óriási hőmennyiség jut a felszínre, emellett a talajból napi 45 ezer tonna szén-dioxid távozik a légkörbe, amivel a Yellowstone a Föld vulkánjai közül a legerősebb légszennyező. Mindezek egyértelmű jelei annak, hogy sekély mélységben kiterjedt magmás test található. Ennek becsült térfogata 15 ezer köbkilométer, azaz a Yellowstone legnagyobb, 2,1 millió évvel ezelőtti kitörése során felszínre került vulkáni anyag több mint hatszorosa! Mielőtt rögtön szívünkhöz kapnánk – figyelmeztetett egyik korábbi írásában Harangi Szabolcs vulkanológus, akadémikus –, nem árt tudni, hogy e térfogatnak csupán 10-15 százaléka kőzetolvadék, a többi szilárd anyag. Bár nem zárható ki egy újabb hatalmas robbanásos vulkánkitörés, ennek az esélye nagyon kicsi. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a Yellowstone aktív vulkáni rendszer, ami alatt hihetetlen nagy térfogatú magma található.
Történjék bármi, a bolygó első nemzeti parkja ezen a helyen jött létre – a védett terület létrehozását Ulysses Grant amerikai elnök 1872. március elsejei aláírásával törvényesítette. Míg a második világháború előtt csak 500 ezren látogatták a parkot évente, az UNESCO által 1978-ban világörökséggé nyilvánított területre ma már évente több mint hárommillióan kíváncsiak.
A világon azóta több száz nemzeti park jött létre, ebből tíz hazánkban; a hortobágyi nemzeti park 1973-ban, a kiskunsági 1975-ben, a bükki 1977-ben, az aggteleki 1985-ben, a Fertő-hansági 1991-ben, a Duna–Dráva 1996-ban, a Balaton-felvidéki, a Duna–Ipoly és a Körös–Maros 1997-ben, míg az őrségi 2002-ben. A Földrajzi Közleményekben az ELTE négy földrajzosa (Kőszegi Margit, Bottlik Zsolt, Telbisz Tamás és Mari László) arról írt, hogy a pártállami diktatúra időszakában létrehozott természetvédelmi területek a rendszerváltást követően a hazai társadalomban is felértékelődtek. A globalizációval beköszöntő életmódváltozás, a természetvédelem diskurzusának kiteljesedése, valamint a globális klímaváltozás kérdéseinek hétköznapokban való megjelenése mellett a hazai turizmus állami támogatása is növelte a hazai nemzeti parkok jelentőségét.
A Földgömb magazinban Telbisz Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai csúcstartó Ukrajna: összesen 49 nemzeti parkja van, kisebb részben a kárpáti, hegyvidéki területeken, de jóval több az ország nagy részét kitevő síkvidékeken.
