Az univerzum első hétszázmillió évében kialakult hat galaxis akár százszor nagyobb tömegű lehet, mint azt az elméletek jósolják – írták meg a kutatók a Nature-ben. Ha összeadjuk az ezekben a korai galaxisokban lévő csillagokat, akkor tömegük meghaladná az univerzumban akkoriban rendelkezésre álló teljes tömeget – egészítette ki a hírt Ivo Labbé. Tehát valami nem stimmel.
A legelfogadottabb elméletek szerint az ősrobbanás után szétszóródó anyag lassan összetapadt, a kis struktúrák fokozatosan egyesülve nagyobbakat alkottak. De ezeknek a hatalmas galaxisoknak a létére új elmélet kell. Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy van egy másik, ismeretlen módja a galaxisok születésének.
– Úgy tűnik, van egy gyorsító pálya, ami ilyen hatalmas szörnyeket hoz létre – véli Ivo Labbé.
Emma Curtis-Lake, az angliai Hertfordshire Egyetem csillagásza szerint az is lehet, hogy egyes galaxisok magjában szupermasszív fekete lyukak találhatók. Ami csillagfénynek tűnik, az a fekete lyukak által felemésztett gáz és por fénye is lehet. A csillagász szerint a fekete lyukak kialakulását és növekedését ezekben a korai időkben nem igazán értik. Ezért meg kell mérni a galaxisok távolságát és tömegét, azok fényét számos hullámhosszon. Az talán magyarázattal szolgál a korai tömegkoncentrációra.
Egy másik tudóscsapat a Nap tömegénél egymilliárdszor nagyobb tömegű fekete lyukat talált, ami mindössze 750 millió évvel az ősrobbanás után keletkezett.
A világegyetem hajnalán született masszív fekete lyuk arra utalhat, hogy több ezer hasonló szörny létezhetett a korai kozmoszban – ezt a példányt a COS–87259 galaxis közepén találták. Jelét az Atacama Large Millimeter Array chilei megfigyelőközpont észlelte.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!