Két héten belül a második különleges csillagászati jelenség főszereplője a Hold. Október 29-én szombaton este tíz óra körül az év egyik legjelentősebb csillagászati eseményének részeként részlegesen elfogyott a Hold. (A következő részleges holdfogyatkozást 2024 szeptemberében csodálhatjuk meg, míg teljes holdfogyatkozásra 2025 szeptemberéig kell várni.)
A Svábhegyi Csillagvizsgáló honlapján olvasható tájékoztató szerint a csillagászokat sokan úgy képzelik el, hogy kizárólag este dolgoznak egy hatalmas kupolában a benne lévő távcső segítségével. Azonban a modern technológiának köszönhetően mára teljesen megváltozott a munka folyamata. Természetesen az éjszakai égbolt tárja elénk az igazán látványos objektumokat, de nappal is lehet több opciónk.
Most csütörtök délelőtt például szintén különleges égi eseményben gyönyörködhetünk: az év egyetlen nappali bolygófedését láthatjuk jó eséllyel, mert várhatóan az időjárás is napsütéses lesz. A nappali égen a halvány, keskeny holdsarló és a hozzá képest hatalmas fényességű, kövér fél-Vénusz különleges kontrasztot alkot majd a távcsövek látómezejében.
Csütörtök délelőtt az égi pályáját járó Hold először megközelíti az apró Vénuszt, majd egy látszólagos égi ütközés során be is kebelezi azt. A nappali égen az óriási és halvány holdsarló mellett az apró, tündöklően fényes félvénusz megkapó látvány lesz az égi ütközet során! A jelenség igazán jól csillagászati távcsővel észlelhető, ezért aki teheti, látogasson el valamelyik csillagvizsgálóba ezen a ragyogó őszi délelőttön. A Svábhegyi Csillagvizsgáló egyéni látogatókat és iskolás csoportokat is vár ezen a napon.
A délnyugati égbolton lesz látható a Hold, amely a fedés kezdetekor 33 fok magasan jár a látóhatár fölött. A 15 százalékos vékony holdsarlót könnyen meg lehet találni, és érdemes a jelenség kezdete előtt akár fél órával, 10.40-kor megkeresni. A távcsőben nappali égen is fényesen világító Vénusz egy látómezőben lesz a holdsarlóval, percről perce közelít majd hozzá.
A páros látványában a méret- és a fényességkülönbség is óriási: A Vénusz nagyon apró lesz a Holdhoz képest, hiszen a holdsarló jelenleg nyolcvannyolcszor nagyobbnak látszódik a Vénusznál. A Vénusz felületi fényessége azonban huszonötszörösen meghaladja a holdsarlóét, így az apró fél-Vénusz fényesen világít majd a hatalmas holdsarló mellett. A holdsarló déli részén a Schickard óriáskrátere is látható lesz, amely 212 kilométeres átmérőjével az egyik legnagyobb becsapódási kráter a Hold felszínén. Nem sokkal e fölött lép majd be a Vénusz.
A közeledő páros Budapestről nézve 11.10-kor megérinti egymást, majd a Vénusz alig egy perc alatt eltűnik a holdperem széle mögött. Nagy nagyításon először a bolygó északi csúcsát látjuk eltűnni, majd 49 másodperc múlva a teljes Vénusz a Hold mögé bújik. A kilépésre kicsivel több mint egy órát kell várnunk, amely 12.22-kor következik be. (A fedés időtartamát is jól kihasználhatjuk, hiszen megfelelő távcsövekkel vagy napszűrőkkel a Nap vizsgálatára is tökéletes lehetőség nyílik. A 3477-es számú hatalmas napfolt kiválóan megfigyelhető most a központi csillagunkon.) A Vénusz kilépése a holdsarló megvilágítatlan, árnyékos oldalán következik majd be.
Az izgalmas égi találkozót a Svábhegyi Csillagvizsgáló legnagyobb távcsöveivel, és az Észlelőrét teleszkópjaival is megtekinthetik a látogatók. Emellett a Nap titkai is feltárulnak ezen a délelőttön: különleges távcsövekkel figyelhetik meg a látogatók a napfelszín formás napfoltjait.
Borítókép: Éjszakai égbolton a Hold és a Vénusz. A csütörtöki nappali esemény is látványos lesz (Fotó: Europress/AFP)
