Az aranyból készített kicsiny gyöngy annyira ép állapotban vészelte át az évezredeket, hogy amikor a kisfiú megmutatta a felügyelő régésznek, eleinte azt hitte, mai tárgyra bukkantak. A gyöngy négy rétegben egymáshoz illesztett kicsi, virágalakú aranylapokból áll.
Az önkéntes munkában segítő gyerek a Templomhegyről származó föld átszitálásánál bukkant az első Szentély korában, a babiloni fogság előtti királyság idején készített különleges aranygyöngyre.
A Templomhegynél ez az első aranygyöngy, ami előbukkant, de a Katef Hinom nevű ősi temetkezőhelyen Jeruzsálemben már találtak hasonló, bár ezüstből készített tárgyakat, valamint Izrael földjén más helyekről is előkerültek effélék a Kr. e. 12-6. század tárgyi kultúráját feltáró lelőhelyeken.
Az első Szentély idejének régészeti leletei között ritka az aranyékszer, mert akkoriban még nem finomították az aranyat, és általában jelentős százalékban ezüstöt is tartalmazott.
Az iszlám hívők egyik legfontosabb szent helye, a Sziklamecset, háttérben az Olajfák hegyének zsidó temetőjével a Templomhegyen, Jeruzsálem óvárosában, ahol az aranygyöngyöt találták
Fotó: MTI/EPA/Atef Szafadi
Egyelőre nem világos, hogy milyen célt szolgálhatott a gyöngy, de úgy sejtik, hogy egy ékszer része lehetett, amelyet a Szentélyben járó előkelőségek vagy vallási tekintélyek egyike viselt.
Az Izrael északi részén működő Iszlám Mozgalom 1999-ben illegális felújításokat végzett a Templomhegyen vagy Mecsetek terén, arab nevén Haram al-Sarifon, majd több mint 9000 tonna, régészeti leletekkel kevert talajt rakott le az alant fekvő Kidron-völgyben. Ezután az izraeli hatóságok a kitermelt földet elszállították egy jeruzsálemi dombra, és ott 2005 óta folyamatosan átvizsgálják a régi korok nyomai után kutatva.
