Búvárok hoztak fel a Balti-tenger mélyéről Németország partjainál hat második világháborús Enigma kódológépet – jelentették be csütörtökön a hatóságok.
A történelmi leletekre Schleimünde-sziget közelében bukkantak – közölte Schleswig-Holstein régészeti hivatala.
Christian Hüttner, a lelet felfedezője elmondta, hogy egy elveszett propeller után kutattak, amikor rábukkantak az Enigma-gépekre. Hozzátette, hogy a kódológépeket láthatóan részben használhatatlanná tették, mielőtt megszabadultak tőlük.
A kódológépeket a nácik használták üzenetek titkosítására a második világháború alatt.
Lengyel matematikusoknak a harmincas évek elején sikerült feltörniük az Enigma-kódot. Az évtized végén megosztották tudásukat a britekkel. Alan Turing matematikus is tagja volt annak a Bletchley Park-i kódfejtőcsoportnak, amely el tudta olvasni a nácik Enigmával titkosított üzeneteit.
A történelmi leletekre Schleimünde-sziget közelében bukkantak
Fotó: Pixabay
Kutatóbúvárok tavaly novemberben már találtak egy Enigma-gépet, amikor elhagyott halászhálókat kerestek a Balti-tengerben. Azt a gépet már restaurálják a schleswigi Régészeti Múzeumban.
A Hüttner által felfedezett további Enigmákat is helyreállítják, és később ki is állítják őket.
A régészeti hivatal szerint nem világos, hogyan kerültek a gépek a tenger fenekére. Régészek szerint számos Enigmát süllyesztettek el a német partok közelében.
Árverésre bocsátják Napóleon beszámolóját az austerlitzi csatáról
Árverésre bocsátják január végén Bonaparte Napóleon száműzetésben írt beszámolóját az 1805-ös győztes austerlitzi csatáról.
A 74 oldalas kéziratot Napóleon maga diktálta Szent Ilona szigetén hűséges segédjének, Henri-Gatien Bertrand tábornoknak, és számos javítást eszközölt rajta, kihúzott szavakat és kézzel hozzáírt megjegyzéseket a margóra.
Az austerlitzi csata, a három császár csatája Napóleon legfényesebb győzelmeinek egyike volt 1805-ben az orosz-osztrák hadsereg ellen.
Napóleon beszámolója felöleli a csata előkészületeit, magát az ütközetet, és tartalmazza a Bertrand által rajzolt csatatervet is. Napóleon nem egyes szám első személyben ír magáról, helyette „a császár mondta” megjegyzést használta. A száműzött császár részletezte az összes alkalmazott taktikát ellenfelei meggyőzésére arról, hogy a francia haderő gyenge.
