Nem telik el úgy nap, hogy ne találkoznánk valamilyen formában azokkal az aggódó figyelmeztetésekkel és felhívásokkal, melyek szerint a tömeges műanyaghasználat miatt rohamosan növekszik az óceánok szennyezettsége, komoly veszélynek téve ki az élővilágukat.
Mindez természetesen szilárd tény, hiszen mintegy 5 billió fontnyi (2,267 billió kilogrammnyi) műanyagszemétről beszélünk, ami jelenleg az óceánok vizében lebeg.
Ez a szám már önmagában is indokolttá teszi, hogy a lehető legnagyobb figyelmet szenteljük a műanyag-feldolgozásra- és használatra.
A Niger, a tíz főbűnös egyike
Fotó: Flickr
A gond az, hogy számos szervezet és médiaplatform a bűntudatkeltő felhívásokkal nem a megfelelő ajtón kopogtat, és nem érdekük rávilágítani a szennyezettség területi megoszlására – sokkal inkább érdekük minél több civilizált, nyugati embert meggyőzni arról, hogy az menti meg a bolygót a pusztulástól, ha „zero waste” életmódra állnak át.
A műanyagszennyezés megfékezéséhez azonban (sajnos) szinte elhanyagolható mértékben tudnak csak hozzájárulni a fejlett nyugati országok, amelyek a legkevésbé szennyezik a Föld vizeit.
A legújabb kutatások sokkoló eredményei szerint az óceánok folyami eredetű műanyag-szennyezettségének 88-95 százaléka mindössze tíz folyóból származik ugyanis, melyek számos olyan ázsiai és afrikai fejlődő országon haladnak át, ahol még hírből sem hallottak a megfelelő műanyag-feldolgozásról, ahogy a műanyaghasználat visszaszorításának fontosságáról sem.
A kutatócsoport szerint, amelynek a legújabb adatokat köszönhetjük, ha ezeken a vízi útvonalakon a felére csökkentenénk a műanyagszennyezést, azzal 45 százalékkal csökkentenénk valamennyi folyó összesített hozzájárulását az óceánok műanyagterhéhez.
A lipcsei Helmholtz Környezetkutatási Központ (UFZ) hidrogeológusa, dr. Christian Schmidt, a kutatócsoport vezetője elárulta, hogy a műanyagtörmelék igen jelentős része származik szárazföldi forrásokból, ennek köszönhetően pedig a folyók válnak a legfőbb szállítóivá a műanyagszemétnek.
A tíz, a műanyagszennyezéshez legnagyobb mértékben hozzájáruló folyó közül nyolc Ázsiában található Forrás: Dailiymail.co.uk
Schmidt csapata kutatásai során 57 folyó mentén elemezte 79 mintavételi hely törmelékének adatait. Meglátásuk szerint a műanyagszennyezés lelassítását azzal kellene kezdeni, hogy kiderítjük, miként kerül a műanyag az óceánokba: annyi biztosan tudható, hogy a fő felelősök a folyók, de a mikroműanyag koncentrációjának feltérképezése még várat magára. Azt már több tucatnyi kutatás eredménye támasztja alá, hogy a folyókban található műanyag mennyisége és a mellettük élő emberek által végzett műanyag-feldolgozás között egyértelmű párhuzam áll fenn.
A kutatók a közelmúltban született jelentésnek az apropóján alkották meg tanulmányukat, mely Kínát, Indonéziát, a Fülöp-szigeteket, Thaiföldet és Vietnamot nevezte meg mint a tengereket a legnagyobb mennyiségű műanyagszeméttel elárasztó országokat. A Jangce-folyó például évente mintegy 727 millió font (329 millió kilogramm), míg az indiai Gangesz 1,2 billió font (544 millió kilogramm) műanyagszeméttel árasztja el az óceánokat.
Fotó: Pexels
A kutatcsócsoport vezetője így fogalmazott:
– A legmagasabb műanyagterhelésű folyók azokban az országokban találhatók, melyeket rendkívül nagy népességszám jellemzi, csak a Jangce mentén például több mint félmilliárd ember él. Ezekben az országokban az egy főre jutó nem megfelelően kezelt műanyaghulladék mennyisége a helytelen hulladékkezelés (ide tartozik a hulladékgyűjtés, a hulladéklerakás és az újrahasznosítás) miatt kirívóan magas.
Más szóval az óceánok élővilágát nem az fogja megmenteni, ha a zöld szervezetek válogatott bűntudatkeltési eszköztárral meggyőzik a Nyugat fejlett országainak emberét arról, hogy ő szemetelte tele az óceánt.
