Tömegsír oldhatja meg a mohácsi csata legnagyobb rejtélyét

A mohácsi síkon 1526. augusztus 29-én II. Lajos magyar király serege, és I. Szulejmán szultán oszmán hadai között lezajlott világtörténelmi jelentőségű összecsapás nem csak a későközépkori Magyar Királyságnak, hanem a korabeli Európának is a legnagyobb csatája volt. A magyar történelemben egyfajta igazodási pontnak számító mohácsi csatával kapcsolatban – annak ellenére, hogy viszonylag bőséges számban állnak rendelkezésre a korabeli források-, még számos fontos kérdés nyitottnak számít. Ilyen kérdés többek között, hogy hol lehetett az ütközet központja, vagy hol állt fel a keresztény és az oszmán hadrend, illetve, – ennek megfelelően -, hol lehetnek az eddig azonosított öt tömegsíron felül a keresztény és oszmán elesettek zömét rejtő temetkezési helyek? A közelmúltban kezdték el a Mohácsi Nemzeti Emlékhely területén fekvő III. számú tömegsír részletese antropológiai és régészeti vizsgálatát. A feltárás első eredményeinek értékeléséről a Bölcsészettudományi Kutatóközponttól Fodor Pál turkológus professzort, valamint Pap Norbertet, a Pécsi Tudományegyetem történeti földrajz professzorát, a „Mohács 1526–2026 – Rekonstrukció és emlékezet„ kutatócsoport társvezetőit kérdeztük – olvashastó az Origo cikkében.

Megtalálják II. Lajos király holttestét, a mohácsi csata után (Székely Bertalan festménye) Forrás: FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS / SZÉKELY BERTALAN

Kilencven év után fordult a kocka

A magyar történelem egyik legfontosabb sorsfordító ütközete, a mohácsi csata tudományos igényű kutatása több mint 130 éve, 1889-ben kezdődött el, ami Pauer István, és a híres magyar régész, Rómer Flóris nevéhez köthető. Már ezeknek a korai kutatásoknak is az volt a fő célja, hogy beazonosítsák az 1526.. augusztus 29-e délutánján lezajlott csata összecsapásainak a pontos helyszínét.

Megtalálják II. Lajos király holttestét, a mohácsi csata után (Székely Bertalan festménye)
Fotó: FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS / SZÉKELY BERTALAN

Az egyik első tudományos igényű csatarekonstrukcióról szóló tanulmányt Leopold Kupelwieser publikálta 1899-ben, aki – akkoriban másokhoz hasonlóan – Sátorhely körzetébe tette az oszmán had és a királyi sereg összecsapásának helyét. 1926-ban, a mohácsi csata 400. évfordulója alkalmából egész sor tanulmány jelent meg az összecsapásról.

Gyalókay Jenő hadtörténész publikációja alapvető változást hozott a csata vélelmezett centrumának kérdésében.

Gyalókay koncepciója szerint ugyanis az összecsapás nem Sátorhely közelében, hanem attól jóval délebbre és nyugatabbra, Majs déli előterében történt.

A mohácsi csata Than Mór festményén
Fotó: WIKIMEDIA COMMONS/THAN MÓR

Ez lett csaknem kilencven évig a csata centrumával kapcsolatos hivatalos álláspont, amit a „Mohács 1526–2026 – Rekonstrukció és emlékezet„ multidiszciplináris módszertannal dolgozó kutatócsoport legújabb és erős bizonyítékokon alapuló vizsgálatai megkérdőjeleztek. A Fodor és Pap professzorok vezette, mintegy 70 fő részvételével zajló kutatás

folyamatosan produkálja az egyre újabb eredményeket,

amelyekről a Magyar Tudományos Akadémia által támogatott program keretében eddig csaknem egy tucat könyv született.

2017 óta évről-évre jelentős bejelentések történtek, és egyre másra kerültek elő olyan bizonyítékok, amelyek alapjaiban rengették meg a csata helyeiről, a király haláláról és az események lefolyásáról szóló korábbi elképzeléseket, amelyekről itt az Origón is beszámoltunk. Ugyanakkor elindult a vita is, szinte minden ehhez kapcsolódó témában, a fontosabb kérdésekről lehet hallani a lentebb beágyazott videón.

Igen nagy a kutatások tétje

A közelmúltban Fodor Pál, Pap Norbert és Kitanics Máté elemzést készített a sátorhelyi tömegsírok jelenlegi feltárásáról, amelyekkel kapcsolatban érdekes felismerésekkel jelentkeztek, de egyben erős kritikával is illették a Janus Pannonius Múzeumban zajló vizsgálatokat.

Az utóbbi időben megjelent számos olyan újságcikkre, interjúra és konferenciaelőadásra reagáltak, amelyekben Bertók Gábor régész nyilatkozott a Duna-Dráva Nemzeti Park területén és finanszírozásában az elmúlt időszakban végzett vizsgálatokról. Mivel a mohácsi kutatási eredményeken jelentős kormányzati döntések, beruházások alapulhatnak, a közelgő 500 éves évfordulóra történő felkészülésnek nem kis tétje van.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.