Trianonban felbomlott Magyarország páratlan földrajzi egysége

Az elképzelések egyike a Kis-Balatont a Zala folyó mentén szakította volna ketté, s olyan ötletet is őriz a sárguló térkép, mely Zala vármegye teljes területét elcsatolta volna az anyaországtól – írja a Szabad Föld.

Forrás: szabadfold.hu2021. 01. 26. 14:18
null
A Zala folyó és a vízgyűjtő csatornák a Kis-Balaton nádasában Keszthely külterületi településrésze, Fenékpuszta közelében 2019. december 20-án Fotó: Varga György Forrás: MTI/Varga György
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Száz esztendeje, hogy az antanthatalmak által létrehozott nemzetközi határmegállapító bizottságok 1921-ben megkezdték munkájukat. A háborút vesztő Magyarországot Trianonban darabokra tépték. 1920. június 4-ét mutatott a naptár.

A neves ornitológus, Chernel István (1865–1922) az Aquila szakfolyóirat 1921-es számában összegezte a veszteségeket: „A trianoni békeparancs ezeréves hazánk állapotát teljesen megváltoztatta, ősi mivoltából merőben kiforgatta. Nemcsak több mint felét vesztettük el népességünknek, hanem területünknek is jó kétharmadát. (…)

Annak a páratlan földrajzi egységnek, melyet a régi Magyarország alkotott, mindössze szíve tája maradt csak meg;

többbnyire sík vagy hullámos vidék, néhány kisebb-nagyobb puszta, hellyel-közzel dombos terület, kevés számottevő nagyobb folyó, mocsár és erdőség” – írja a neves ornitológus, majd kócsagtelepeink fő élőhelyeit veszi számba.

Aztán így folytatja: „Állóvizeink közül a mienk maradt ugyan legnagyobb tavunk: a Balaton és a Velencei-tó, de már a Fertő tónak csak déli csücske.” Noha a Kis-Balaton magyar szempontból kedvező sorsa nem is volt magától értetődő. Születtek ugyanis tervek olyan délszláv–csehszlovák folyosó létesítésére, amely hazánkat a környező kisantant államok abroncsába szorította volna.

A Zala folyó és a vízgyűjtő csatornák a Kis-Balaton nádasában Keszthely külterületi településrésze, Fenékpuszta közelében 2019. december 20-án
Fotó: MTI/Varga György

Az elképzelések egyike a Kis-Balatont a Zala folyó mentén szakította volna ketté, s olyan ötletet is őriz a sárguló térkép, mely Zala vármegye teljes területét elcsatolta volna az anyaországtól. Edvard Beneš cseh politikus 1919. február 5-én a Tízek Tanácsában pedig olyan tervet terjesztett elő a nyugat-magyarországi korridor ügyében, amely a Kis-Balaton délnyugati szegletét Csehszlovákiának juttatta volna.

A szándék komolyságát e fórum magas mivolta jól jelezte. Hiszen a békekonferencia munkájának irányítását formailag a Legfelső Tanács kezébe helyezték, ám tényleges irányító testületeként a Tízek Tanácsa szolgált. Ezt pedig az öt győztes nagyhatalom: az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Japán kormányfője és külügyminisztere alkotta.

De a terveket mégsem elégítették ki a győztes országok döntnökei. Se a magyar tenger, se a Kis-Balaton nem lett idegen birtok vagy végvidék, mint az oszmán-török időkben.

A teljes cikk ITT olvasható el.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.