Orbán: Magyarországon legyen a legolcsóbb az energiaár

A miniszterelnök szerint célul kell tűzni, hogy a magyar gazdasági növekedés az előttünk álló időszakban kétszerese legyen a német bővülésnek.

Az iparpolitikával kapcsolatban újból kijelentette, hogy ha kormánya folytathatja politikáját, 2018-ra elérhető, hogy az ipari termelés hozzájárulása a nemzeti össztermékhez egész Európában Magyarországon legyen a legmagasabb. Ez az új szerkezetű magyar gazdaság egyik fő eleme – fogalmazott –, és ezzel Magyarország lehet a legiparosodottabb ország Európában. Mindemellett Orbán azt is célul tűzte, hogy a magyar gazdasági növekedés a következő időszakban kétszerese legyen a német bővülésnek, mert „ez benne van a magyar gazdaságban”.

Szavai szerint a jelenlegi kormánytöbbség választási programja egy szóban összefoglalható: „folytatjuk”, szerényebben szólva: „folytatni szeretnénk” az elmúlt négy évben elkezdett politikát. A miniszterelnök nyomatékosította, hogy a kétharmados többséget tartja Magyarország elmúlt évekbeli legnagyobb nemzetközi versenyelőnyének, ugyanis ez tette lehetővé a politikai stabilitást, az erős politikai vezetés megőrzését, amely nélkül nem lehetséges sikeres gazdaságpolitika. „Ha meg akarjuk őrizni a versenyelőnyünket a világgazdaságban, akkor stabilitásra, gyorsaságra lesz szükség”, különösen az új szerkezetű magyar gazdaság felépítésének említett folytatásához – tette hozzá.

Csaknem egyórás beszédében kijelentette, hogy az elmúlt egy évben végre sikerült a saját lábára állítani Magyarországot, 2013-ban sikerült elérni, hogy külső segítség nélkül álljon a lábán a magyar gazdaság, ami azonban nem azonos az izolálódással, mert továbbra is részesei vagyunk a globális gazdaságnak. Ezzel összefüggésben jelezte, azt kell elérni, hogy a világgazdasági partnereink is érdekeltek legyenek Magyarország sikerében. E logika alapján próbál szövetséget kötni Magyarország Németországgal, Japánnal, az Egyesült Államokkal, Kínával és – bár most az ukrán válság miatt ez „kényes téma” – Oroszországgal is – sorolta, megjegyezve: könnyen lehet, hogy a Törökországgal való stratégiai együttműködés is energiaalapú lesz.

Közölte egyúttal, hogy március 30-án átadják a Magyarországot és Szlovákiát összekötő földgázvezetéket, amely lehetővé teszi, hogy Magyarország történetében először olyan gáz is érkezzen az országba, amely nem Oroszországból származik. A kormányfő ismét sürgette, hogy a saját lábán álló, exportképes magyar középvállalatok jelenlegi, körülbelül kétezres számát 12 ezerre növeljék.

Az Európai Unió és Magyarország viszonyáról azt mondta, hogy összevetve a más tagállamokkal szembeni közösségi eljárások számával, a magyar gazdaságpolitikát nem lehet renitensnek nevezni. „A nemzeti érdek képviselete nem egy magyar kurucos mentalistából”, hanem az EU belső szerkezetéből, döntéshozatali rendszeréből fakad – mondta. Orbán beszédét azzal zárta, hogy a magyar észjárást is saját lábra kell állítani, mert „senki nem járta ki az utat előttünk”, vagyis meg kell találni a nemzetgazdaságnak legtöbb esélyt nyújtó saját utat. Eljárt az idő a nyugat-európai politikai tételek „blablázása” fölött – fogalmazott, kijelentve, hogy minden tekintetben meg kell újítani Magyarországot.

A magyar gazdaság növekedési pályája fenntartható – hangsúlyozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerdán Budapesten. Hozzátette: a megkezdett strukturális átalakítást be kell fejezni, az uniós forrásokat a gazdaságba kell forgatni, és fontos gazdasági szempontból hatékonnyá tenni a kutatás-fejlesztés-innováció területét. Elemi érdek a gazdasági visszarendeződés megakadályozása – jelentette ki Parragh.

Az MKIK elnöke utalt arra, hogy a világ lakosságának 8 százaléka az Európai Unióban él, itt állítják elő a világ GDP-jének 25 százalékát, itt fizetik ki a világ jóléti kiadásainak 50 százalékát. A kamara elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy ez nem marad így, a világ fejlődésében változás lesz, a piac átrendeződik, ez pedig esélyt jelent a lehetőség megragadására.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László szerint valamennyi nemzeti erőforrást össze kell hangolni és együtt kell működtetni, mert csak így lehet lépést tartani a robbanásszerű technológiai fejlődéssel és hasznot húzni belőle. A fórumon Parragh hangsúlyozta: bár fontos a költségvetési hiánycél, illetve hogy folyik-e Magyarország ellen uniós túlzottdeficit-eljárás, a gazdaságpolitika nem csak erről szól.

„Új ipari forradalom zajlik körülöttünk, és a belépő új technológiák által kínált lehetőségeket ki kell használni” – mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Parragh László előadásában kiemelte: a rezsicsökkentés jövedelemátrendeződést eredményezett a szolgáltatók és a lakosság között, így csökkent a lakosság eladósodottsága, és nőttek a megtakarítások. 2013-ban 1100 milliárd forinttal gyarapodott a lakosság megtakarítása, a hitelállománya pedig mintegy 400 milliárd forinttal csökkent. A versenyképesség szempontjából fontos energiaárak alakulását a visegrádi négyek körében vizsgálva kiderül, hogy 2006 és 2009 között a magyar ipari áram ára csaknem 34 százalékkal, a magyar ipari gáz ára 36,7 százalékkal volt magasabb, 2010 és 2013 között pedig már 4,3, és 3,3 százalékkal maradt alatta a térség árainak.

Stratégiai ágazattá kívánja fejleszteni a magyar kormány a sportot – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a megújult ceglédi városi uszoda átadásán március 18-án. Kiemelte: a sport támogatása és a sporton keresztül a családok életének jobbá tétele a kormány szívügye, és a terület az elmúlt három évben mintegy 185 milliárd forintos támogatást kapott.

A munkahelyteremtés fontosságát hangsúlyozta a kormányfő Mezőtúron, a RAFI Hungária Kft. harmadik üzemcsarnokának átadásán. A kormányfő beszédében kiemelte: a magyar ipar a német iparral való együttműködés nélkül nagyon nehezen tudna megállni a lábán, ezért „elemi érdekünk, hogy érkezzenek ide olyan külföldi befektetők, akik nem elvisznek valamit, hanem hoznak, munkahelyeket hoznak létre”.