Temetni jöttem Caesart, nem dicsérni, mondta a világtörténelem egyik legravaszabb színésze a jámbor rómaiaknak, akik nem vették észre, hogy az orruknál fogva vezeti őket "gyászbeszédében".
Antonius mai pancser utódai is temetni jöttek, nem dicsérni vasárnap a Vas utcába, de persze pont fordítva gondolták/gondolják a balliberális kultúrharcosok. Ahogy a Magyar Narancs minapi vezércikke is őszödi őszinteséggel elárulta, az Ódry Színpadot és a színművészetis kollégiumot is magában foglaló épület olyan „hídfő”, amely ha elesik, „a forradalom esik el”.
Így nem temetni, hanem dicsérni jöttek vasárnap a Vas utcába a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) épületéhez az Orbán-rezsim ellen harcoló forradalmárok. A virágok és mécsesek senkit ne tévesszenek meg – ezek csak a giccses színjáték kellékei voltak. Eszük ágában sincs feladni a harcot, mint kollégám írta néhány napja (https://magyarnemzet.hu/poszt-trauma/totalis-kulturalis-haborura-keszulnek-9326876/), totális kulturális háborút hirdetne az ellenzék, ha megnyernék a jövő tavaszi választásokat.
Ennek a tragikomikus színjátéknak az előhangjaként elkezdték végrehajtani Gyurcsány ukázát, hogy földönfutóvá kell tenni az SZFE új vezetését, és mindazokat, akik együttműködnek Vidnyánszky Attiláékkal. Ennek szellemében rúgta ki Baranyi Krisztina polgármester a ferencvárosi Pinceszínház igazgatóját, Soós Pétert, és Pikó András polgármester ezért akarja visszavonni dr. Szarka Gábor, a színművészeti jelenlegi kancellárja által korában kapott Józsefvárosi Becsületkereszt kitüntetést.
Pitiáner politikai bosszú? Természetesen az. S természetesen Pikó is vitt virágot tegnap az Ódry Színpad „sírjára”, mert ő sem akarja tudomásul venni, hogy a Vas utcai épületet azért adja vissza – nem pedig oda – az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma a református egyháznak, mert eredetileg ott volt a Keresztyén Ifjúsági Egyesület székháza és a Klauzál téri Református Egyházközség temploma, amit – sok más egyházi ingatlannal együtt – Rákosiék anno erővel elvettek.
