Most hívtak a Városházáról könyörögve, hogy inkább Jakabot meg Dobrevet cikizzem, ne Karácsonyt. Annyira visszaesett ugyanis Karigeri népszerűsége, hogy a riválisok is megelőzték. Nem engedtem a kérésnek, Jakab nem aktuális, és egyébként is nehéz egy olyan politikusról írni, aki annyira bunkónak tartja a választóit, mint amilyen ő maga. Dobrevről pedig most csak annyi jut eszembe, hogy Gyurcsány. Szóval maradjunk inkább Karácsonynál, akiről a hétvégi Pride-on kiderült, hogy nemcsak magas és vékony, hanem hetero és a maga módján keresztény. Ez biztos azt jelenti, hogy nem bérmálkozik rendszeresen. De ez már nem is olyan érdekes, fontosabb, hogy az ellenzéki miniszterelnök-jelölt rossz hírt kapott.
Karigerinek a héten megüzenték, hogy lefőtt a vegán szója latte, lehet lassan elbúcsúzni a miniszterelnök-jelölti tervektől. Záveczék mértek, és nem jók a számok. A Klubrádióban pedig a baloldali politológus, Lengyel László is megkérdőjelezte a főpolgármester képességeit, aki szerinte városvezetőként csupán egy biciklisávot tud felmutatni. Az ítélet tehát már megvan Karácsonyról, a kritika pedig egyértelmű. A biciklisáv bukásának szimbóluma lesz.
Ahogy a méhlegelő is. Karácsony második óriási presztízsprojektje, amely szintén teljesen értelmetlen. A kánikulában ugyanis kiszáradtak a kaszálatlan területek, a méhek messze elkerülik, és ráadásul tűzveszélyes. Tehát ha Karácsony a lángoló Gellértheggyel nem a katasztrófaturizmust akarja fejleszteni, akkor nem ártana még időben lekaszáltatnia. De mindenképpen ejtsünk néhány szót a rakpart világszínvonalú átalakításáról is, ahová a főpolgármester dunai riviérát ígért. Mindezt barkácsáruházak kertészeti osztályán akciósan vásárolt néhány növénnyel igyekeztek megvalósítani műanyag kaspóban. Az, hogy ciki, nem fejezi ki a valóságot.
Karácsony, mint egy politikai Mr. Bean, addig esetlenkedik, amíg teljesen lenullázza magát és a fővárost is. Budapest lassan kezdi elérni a válságövezet besorolást. A gyalogosok kartonpapíron fekvő hajléktalanok és szanaszét hagyott rollerek között szlalomoznak a belvárosban, az autósok meg Burda-szabásmintákra emlékeztető sárga útburkolati jelek között próbálnak eligazodni. (Olcsó demagógiának tűnhet, de Tarlós idején ilyen nem fordulhatott volna elő.) Nincs nekem bajom Karácsony Gergellyel, ha a négy fal között csinálja. Az sem zavar, ha otthon nem a hétfejű sárkánnyal, hanem a dízelautókkal ijesztgeti a gyerekeit. De ez eddig egy élhető város volt, most meg egy kísérleti telep. Aki teheti, menekül.
