Egy megawattóra lett, maradhat? Hogyan kereskednek villamos energiával a piaci szereplők? (X)

Természetesnek vesszük, hogy van áram a konnektorban, működik a klíma, megy a fűtés, működnek az üzemek és a gyárak. Mindehhez villamos energiára van szükség, amely éppen olyan árucikk, mint a szén, az olaj, vagy a különböző mezőgazdasági termékek. Hogy kik és hogyan adják-veszik ezt a láthatatlan árucikket, annak az MVM Partner Zrt., az MVM Csoport villamosenergia-nagykereskedője szakértőinek segítségével jártunk utána.

– Az energiapiacoknak több típusa létezik – hangsúlyozta Varga Viktor, az MVM Partner eszközalapú kereskedelmi igazgatója. Az MVM Partner többek között a villamosenergia- nagykereskedelmi piacon van jelen, amely az úgynevezett sztenderd és nem sztenderd, fizikai, illetve pénzügyi termékek kereskedelmét jelenti nagy tételben, akár nemzetközi szinten. Az áramot úgy lehet termékké tenni, ha meghatározzuk, hogy mikor akarjuk azt felhasználni. A sztenderd termékek közé tartozik például a zsinóráram, angol kifejezéssel baseload, ami gyakorlatilag állandóan, éjjel-nappal ugyanazt a teljesítményt jelenti, a folyamatos termelést, akár másnapra, akár a következő évre vonatkozóan. Szintén sztenderd az úgynevezett csúcstermék, amely a jellemző munkaidőhöz igazított termék, tehát olyan áramot jelent, ami például hétfőtől péntekig, 8 és 20 óra közötti időszakban érhető el. Mindemelett éjszaka is szükség van áramra, ez az úgynevezett off-peak, csúcson kívüli termék, amely az előző példánál maradva az este nyolc és reggel nyolc közötti időszakra vonatkozik. Ugyanakkor további termék lehet akár a hétvégi áram is. Ezek előre meghatározott „csomagok”. A nem sztenderd termékek pedig gyakorlatilag bármilyen időszakra vonatkozhatnak, amire a vásárló kereskedőnek szüksége van. Ha például valakinek éjfél és reggel hat között van szüksége áramra, akkor ilyen konstrukcióban is vásárolhat.

A fizikai termékek a villamosenergia-rendszer infrastruktúráján (lényegében a vezetékeken) keresztül leszállításra és felhasználásra kerülnek, a pénzügyi terméket azonban soha nem szállítják le. A villamosenergia-kereskedők jellemzően nemcsak az árammal kereskednek, hanem olyan termékekkel is, amelyek hatással vannak az áram árára. Ezek ugyanis lehetővé teszik a különböző árkockázatok kezelését. – Ha például a szén ára emelkedik, akkor az ebből termelt áram is drágább lesz, ha viszont van szenünk, amit az emelkedő ár miatt drágábban adhatunk el, csökkenthetjük a veszteséget, vagy növelhetjük a nyereséget. Szénnel csak pénzügyi un. „paper” termékként kereskedünk szervezett piaci keretek közt, fizikai szállítási érdekeltséggel ezen a piacon természetesen nem rendelkezünk, de az ármozgások kezelése miatt fontos eleme portfóliónknak. Egy villamosenergia-kereskedő így a szén, a szén-dioxid kvóták és a zöldbizonyítványok piacán is aktív – mondták az MVM Partner Zrt. szakértői.