Budapest is felkerült a nemzetközi fintech-térképre

Szeretnénk, hogy Magyarország legyen a kapu azoknak a fintech cégeknek, akik az Európai Uniós piacot célozzák meg – mesélte a Világgazdaságnak Ács Zoltán, az MBH Fintechlab ügyvezető igazgatója, az MBH Bank innovációs vezetője és a Magyar Fintech Szövetség elnöke. A Budapest Fintech Week kapcsán elmondta, hogy miért fontos az esemény, mely előadókra érdemes figyelni és milyen kincseket rejt ez hazánknak.

Forrás: MBH 

– November 26 és 29. között rendezi meg a Budapest Fintech Weeket az MBH Fintechlab, a Magyar Fintech Szövetség, az Ergomania designügynökség és a BrightHills. Mi a programsorozat célja?

– Egy konferencián színpadra állni ma már nem elég ahhoz, hogy üzleti párbeszéd jöjjön létre a fintech-ökoszisztéma szereplői között. Valódi kapcsolódások szükségesek, ismernünk kell egymás történeteit, igényeit és gondolkodását, ha együtt szeretnénk dolgozni – ez igaz a bankokra, a startupokra, és az elsődleges felhasználókra, azaz a vállalkozókra ugyanúgy, mint az egyetemi hallgatókra és a pénzügyi szolgáltatási terület iránt érdeklődőkre. A Budapest Fintech Week célja az, hogy ebben a pár napban lehetőséget teremtsen a találkozásra, ismerkedésre és legfőképp a tudásmegosztásra ebben a régióban is, ahogyan a világ nagyvárosaiban, Londontól Hong Kongon át Bostonig ez már működik. Fontos hogy ország versenyképessége szempontjából az, hogy a pénzügyi rendszer minél inkább digitalizáltabb legyen, esszenciálisan fontos.

– Ezért fontos a bankok és a fintech cégek közötti együttműködés?

– A bankokban bankárok ülnek, akik technológiai cégek segítségét veszik igénybe, a fintechnél ez fordítva van: itt a tech cég old meg technológiájával különböző pénzügyi szolgáltatásokat, problémákat. Nem az a kérdés, hogy melyik a jobb, hanem hogyan tudnak együttműködni. Ha az ország érdekét nézzük, akkor ennek eredményeként fejlettebb digitális pénzügyi rendszer jön létre, ami minden szereplőt versenyképesebbé tesz. Ez jó a vállalati szektornak és az ügyfeleknek is. Ahhoz, hogy ez jól működjön, megfelelő ökoszisztémát kell teremteni.

– A rendezvény ennek érdekében is jött létre?

– Így van. Ez nem egy hagyományos konferencia, mert itt a főszervezők mellett a partnereink biztosítják a programok jelentős részét. A Budapest Fintech Week ha úgy vesszük, egy esernyőmárka, mely magába foglalja a partnereink által szervezett eseményeket. Ezzel egy olyan platformot szeretnénk megteremteni, ahol párbeszédre, vitákra és szakmai kapcsolatépítésre adunk lehetőséget kerekasztal-beszélgetések és egyéb programok keretében. Fel szeretném hívni a figyelmet, hogy szeretettel várunk minden érdeklődőt: az esemény regisztrációhoz kötött, de ingyenes. Természetesen az MHB Fintechlab igazgatójaként az is célom, hogy pénzintézetünk jól tudjon együtt dolgozni fintech cégekkel.

– Miért fontos ez?

– Rengeteg új szabályozás érkezik az Európai Unióból ezek pedig a következő években számtalan kihívás elé állítják majd az európai, és így a magyar vállalatokat is. Úgy látjuk, hogy az új szabályozásoknak – ilyen például a MiCA vagy a PSD3, de hosszan lehetne sorolni – nehezen tudnak azonnali megfelelést biztosítani a nagyvállalatok, a gyorsan alkalmazkodó fintechek pedig a kevés erőforrás miatt kényszerülhetnek parkolópályára. Így kölcsönösen előnyös szinergiákra van szükségük, melyeknek jó találkozási pontja lehet a Budapest Fintech Week.
 

– Milyen a hazai fintech helyzet?

– A Magyar Nemzeti Bank 2024-es FinTech és Digitalizációs Jelentése szerint már több mint 200 magyar fintech cég található a piacon, és ezek megjelenési üteme folyamatosan növekszik.
 

– A Magyar Fintech Szövetség elnökeként milyennek látja a magyar-nemzetközi kapcsolatokat?

– Vittünk már rengeteg céget különböző rendezvényekre a fintech-világ központjaiba: Dubaiba, Szingapúrba és Isztambulba is. Azt akarjuk, hogy ezek a magyar fintechek kapjanak lehetőséget a nemzetközi piacon. De a fordítottján is dolgozunk: szeretnénk elérni, ha egy Unión kívüli nagy fintech cég be akar jönni Európába, akkor Magyarország legyen a kapu. Ennek hasznát úgy kell elképzelni, mint amikor bármelyik másik szektorba érkezik egy EU-n kívüli cég: magas hozzáadott értékű munkahelyeket teremt. Természetesen nagy a verseny, hiszen Kelet-Közép Európában sok ország szeretne kapu lenni, úgy látjuk, hogy az ilyen rendezvények nagyban segítik, hogy felzárkózzunk olyan régiós fintech központok mellé, mint Litvánia. A Magyar Nemzeti Bank Eurázsia Fóruma is nagy segítség, nagyszerű találkozási pont. A rendezvényre érkezik sok cseh és török cég, akik nagyon érdeklődnek a hazai fintech cégek és innovációk iránt.

– Mely előadókra érdemes a leginkább figyelnünk?

– Úgy illik, ha egy neves magyar és külföldi előadó is az olvasók figyelmében ajánlok: az egyik legizgalmasabb előadónak ígérkezik Neha Mehta is, aki több, önmagában is nagy témával foglalkozik párhuzamosan. A pénzügyi rendszerek fenntarthatóságát és a pénztechnológia fejlődési irányait kutatja, illetve létrehozta a Femtech partners elnevezésű szervezetet, mely a szegmensben dolgozó nőkre fókuszál, a budapesti panelbeszélgetésén is ez a téma lesz a fókuszban. One stop – The untold story of Super Apps című, nemrég megjelent könyvének bemutatóján pedig a szuperappok térnyeréséről és a kereskedelmi-pénzügyi ökoszisztémákra gyakorolt hatásáról hallhatunk majd. Az esemény megnyitóján pedig Bán Dénes, a kockázati befektetések elismert nemzetközi szakértője tart előadást a magánbefektetések aktuális helyzetéről. Ő több mint 20 éves tapasztalattal rendelkezik vagyonkezelői irodahálózatok kiépítésében és tanácsadásban Ázsiában, az EMEA régióban, az Egyesült Királyságban és Észak-Amerikában, rá is érdemes figyelni.