Bár hazánk külkereskedelmi egyenlege 2024-ben is kimagasló többletet mutat – a visszafogott külső kereslet eredményeként –, az ipari termelés, és így az exportdinamika is mérséklődhet az év egészében. 2025-től kezdődően a magyar gazdaság várhatóan visszatérhet a kiegyensúlyozott, külső és belső kereslet által egyaránt támogatott 3% feletti növekedési pályájára, melyet a GDP-prognózist publikáló intézmények 2025-ös várakozásai is igazolnak. Egyfelől a háztartások óvatossági motívumának oldódása nyomán az elkövetkező negyedévekben várható a fogyasztási dinamika fokozatos erősödése, másfelől pedig az exportpiaci kereslet javulásával párhuzamosan az ipari termelés és a kivitel fokozatos bővülése valószínűsíthető. A magyar exportteljesítmény 4,9–6,7%-os ütemben bővülhet az előrejelzések szerint, a külső kereslet, valamint a beruházási aktivitás korrekciójának köszönhetően. Mindazonáltal a belső kereslet élénkülése az áru- és szolgáltatásimportot is támogatja, ezáltal a nettó export mérsékelt pozitív hatása várható csak a 2025. évi GDP alakulásában.
2025 során a vállalati forrásbevonási költségek mérséklődése várható. Bár a globálisan meghatározó jegybankok továbbra is restriktív kamatpolitikát folytatnak, 2024. nyár–ősz folyamán az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, valamint az Európai Központi Bank is megkezdte a monetáris kondíciók lazítását, amely az elkövetkező időszakban várhatóan tovább folytatódik, és a kisebb gazdaságok számára is nagyobb teret enged a kamatcsökkentésre.
Mélypont után fokozatos növekedés várható az eurózónában
Az eurózóna gazdasága 2023-ban elérte a mélypontját, amelyet követően 2024–2025-ben egyaránt fokozatos gyorsulás várható. A 2023-as 0,4 százalékos növekedést követően 2024-ben 0,7-0,8%, 2025-ben pedig 1,2-1,3% körül alakulhat az országcsoport GDP-növekedési dinamikája.
A Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerének számító Németország gazdasági teljesítménye 2024-ben stagnálást mutat, mindössze 0,0-0,1%-os lehet a GDP-növekedés üteme. A továbbra is gyenge fogyasztói bizalom, valamint a visszafogott külső kereslet nyomán a német gazdaság az első negyedévben 0,8%-kal esett vissza, majd a második negyedévben 0,1%-kal, a harmadikban pedig 0,2%-kal emelkedett éves alapon a nyers adatok szerint. A német feldolgozóipar gyenge teljesítménye – a szoros gazdasági kapcsolatok következtében – számottevő kedvezőtlen hatást gyakorol a hazai ipari és exporttevékenységet illetően is, ugyanis a hazai feldolgozóipar német felvevőpiacoktól való függése 25–35% között mozog. A magyar ipari termelés volumene az elmúlt időszakban – a német dinamikát lekövetve – csökkent éves összevetésben, ezen belül pedig kifejezetten az autógyártáshoz kötődő exportorientált alágazatok kibocsátása esett vissza.
