Kína bővülése lassult, gazdasági lehetőségeket jelentenek a közép-ázsiai országok
2024 első három negyedévében a kínai gazdaság növekedési dinamikája elmaradt a 2023-as bővülés ütemétől. Miközben az első három hónapban a feltámadó export és az erőteljes ipari aktivitás hatására éves alapon 5,3%-kal bővült a kínai GDP, addig a második és a harmadik negyedévben a gyenge belső kereslet következtében rendre 4,7%-ra, illetve 4,6%-ra lassult a növekedési ütem.
A Magyarország szempontjából gazdasági lehetőségeket rejtő közép-ázsiai országok GDP-növekedése 2024-ben 4,7%-kal emelkedhet, amelyet 2025-ben további 5,2%-os bővülés követhet az Ázsiai Fejlesztési Bank legutóbbi előrejelzése alapján. Az intézmény 2024. áprilisi előrejelzéséhez képest mind a 2024-es, mind a 2025-ös prognózisát kismértékben megemelte a régióban megfigyelt robusztus gazdasági növekedés hatására.
A nyugat-balkáni régió külső pozíciójának romlását az európai uniós kereskedelmi partnerek alacsony növekedése okozza
Az Európai Unióhoz szorosan kötődő nyugat-balkáni országok gazdasági növekedése 2024-ben 3,3%-ot, míg 2025-ben 3,7%-ot érhet el a Világbank őszi előrejelzése alapján. A 2024-es évben a régió növekedésének alapját sokkal inkább a belső, mint a külső kereslet biztosítja. A növekedést támogatja az expanzív fiskális politika, a hozzáférhetőbb hitelpiac, valamint az inflációs nyomás csökkenése, amely a fogyasztás és a beruházások növekedését eredményezi. Mindemellett a kulcsfontosságú európai kereskedelmi partnerek, különösen Németország visszafogott gazdasági teljesítménye – hazánkhoz hasonlóan – nyomást gyakorol a külső keresletre, valamint a turisztikai szolgáltatások iránti kereslet bővülése sem olyan dinamikus, mint korábban.
