Bár hazánk külkereskedelmi egyenlege 2024-ben is kimagasló többletet mutat – a visszafogott külső kereslet eredményeként –, az ipari termelés, és így az exportdinamika is mérséklődhet az év egészében. 2025-től kezdődően a magyar gazdaság várhatóan visszatérhet a kiegyensúlyozott, külső és belső kereslet által egyaránt támogatott 3% feletti növekedési pályájára, melyet a GDP-prognózist publikáló intézmények 2025-ös várakozásai is igazolnak. Egyfelől a háztartások óvatossági motívumának oldódása nyomán az elkövetkező negyedévekben várható a fogyasztási dinamika fokozatos erősödése, másfelől pedig az exportpiaci kereslet javulásával párhuzamosan az ipari termelés és a kivitel fokozatos bővülése valószínűsíthető. A magyar exportteljesítmény 4,9–6,7%-os ütemben bővülhet az előrejelzések szerint, a külső kereslet, valamint a beruházási aktivitás korrekciójának köszönhetően. Mindazonáltal a belső kereslet élénkülése az áru- és szolgáltatásimportot is támogatja, ezáltal a nettó export mérsékelt pozitív hatása várható csak a 2025. évi GDP alakulásában.
2025 során a vállalati forrásbevonási költségek mérséklődése várható. Bár a globálisan meghatározó jegybankok továbbra is restriktív kamatpolitikát folytatnak, 2024. nyár–ősz folyamán az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, valamint az Európai Központi Bank is megkezdte a monetáris kondíciók lazítását, amely az elkövetkező időszakban várhatóan tovább folytatódik, és a kisebb gazdaságok számára is nagyobb teret enged a kamatcsökkentésre.
Mélypont után fokozatos növekedés várható az eurózónában
Az eurózóna gazdasága 2023-ban elérte a mélypontját, amelyet követően 2024–2025-ben egyaránt fokozatos gyorsulás várható. A 2023-as 0,4 százalékos növekedést követően 2024-ben 0,7-0,8%, 2025-ben pedig 1,2-1,3% körül alakulhat az országcsoport GDP-növekedési dinamikája.
A Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerének számító Németország gazdasági teljesítménye 2024-ben stagnálást mutat, mindössze 0,0-0,1%-os lehet a GDP-növekedés üteme. A továbbra is gyenge fogyasztói bizalom, valamint a visszafogott külső kereslet nyomán a német gazdaság az első negyedévben 0,8%-kal esett vissza, majd a második negyedévben 0,1%-kal, a harmadikban pedig 0,2%-kal emelkedett éves alapon a nyers adatok szerint. A német feldolgozóipar gyenge teljesítménye – a szoros gazdasági kapcsolatok következtében – számottevő kedvezőtlen hatást gyakorol a hazai ipari és exporttevékenységet illetően is, ugyanis a hazai feldolgozóipar német felvevőpiacoktól való függése 25–35% között mozog. A magyar ipari termelés volumene az elmúlt időszakban – a német dinamikát lekövetve – csökkent éves összevetésben, ezen belül pedig kifejezetten az autógyártáshoz kötődő exportorientált alágazatok kibocsátása esett vissza.
Kína bővülése lassult, gazdasági lehetőségeket jelentenek a közép-ázsiai országok
2024 első három negyedévében a kínai gazdaság növekedési dinamikája elmaradt a 2023-as bővülés ütemétől. Miközben az első három hónapban a feltámadó export és az erőteljes ipari aktivitás hatására éves alapon 5,3%-kal bővült a kínai GDP, addig a második és a harmadik negyedévben a gyenge belső kereslet következtében rendre 4,7%-ra, illetve 4,6%-ra lassult a növekedési ütem.
A Magyarország szempontjából gazdasági lehetőségeket rejtő közép-ázsiai országok GDP-növekedése 2024-ben 4,7%-kal emelkedhet, amelyet 2025-ben további 5,2%-os bővülés követhet az Ázsiai Fejlesztési Bank legutóbbi előrejelzése alapján. Az intézmény 2024. áprilisi előrejelzéséhez képest mind a 2024-es, mind a 2025-ös prognózisát kismértékben megemelte a régióban megfigyelt robusztus gazdasági növekedés hatására.
A nyugat-balkáni régió külső pozíciójának romlását az európai uniós kereskedelmi partnerek alacsony növekedése okozza
Az Európai Unióhoz szorosan kötődő nyugat-balkáni országok gazdasági növekedése 2024-ben 3,3%-ot, míg 2025-ben 3,7%-ot érhet el a Világbank őszi előrejelzése alapján. A 2024-es évben a régió növekedésének alapját sokkal inkább a belső, mint a külső kereslet biztosítja. A növekedést támogatja az expanzív fiskális politika, a hozzáférhetőbb hitelpiac, valamint az inflációs nyomás csökkenése, amely a fogyasztás és a beruházások növekedését eredményezi. Mindemellett a kulcsfontosságú európai kereskedelmi partnerek, különösen Németország visszafogott gazdasági teljesítménye – hazánkhoz hasonlóan – nyomást gyakorol a külső keresletre, valamint a turisztikai szolgáltatások iránti kereslet bővülése sem olyan dinamikus, mint korábban.
Továbbra is a gázai konfliktust övező bizonytalanság a Közel-Kelet meghatározó eseménye
A Közel-Kelet és Észak-Afrika régió várható gazdasági teljesítménye – a mérsékelt, 1,8%-os 2023-as növekedést követően – 2024-ben 2,2%-kal bővülhet a Világbank prognózisa alapján. Ez visszafogottabb ütem a tavaszi 2,7%-os növekedési előrejelzéshez képest, amely részben az OPEC+ országok továbbra is fennálló, csökkentett mértékű olajkitermelésével, részben pedig a gázai konfliktust övező bizonytalansággal magyarázható.
A teljes elemzés megtekinthető az EXIM Magyarország hivatalos weboldalán. Az Export-Őr Jelentés elsődleges célja, hogy az EXIM működését befolyásoló gazdasági folyamatokról rendszeres összefoglalót nyújtson minden érdeklődőnek, de különösen az intézmény partnereinek és ügyfeleinek. Az elmúlt három évtizedben az EXIM a magyar vállalkozások exporttevékenységének megkerülhetetlen szereplőjévé vált, valamint hozzájárult a kkv-szektor exportban betöltött súlyának növekedéséhez.
