Hogy a talaj és a kőzetek hatása valóban érezhető a bor ízében, azt már sokszor körüljártuk. A szőlő számára elérhető ásványi anyagokban gazdagabb területek boraira gyakran használják a sós, földes, ásványos jelzőket, amelyek minden tudományos igényű borszakíró szótárában megtalálhatók. De a borértő számára éppúgy ismert például a kovás, tűzköves karakter, amellyel gyakran jellemzik Chablis (Burgundia észak-nyugati része) borait is. A sós íz általában a nátriumban gazdag kőzeteken termett boroknál érezhető leginkább.
A geológiai/geográfiai sajátosságok nemcsak a bor ízvilágának meghatározásában jutnak szerephez, de az egyes talajtípusokhoz leginkább alkalmazkodó fajták kiválasztásában is figyelembe kell venni ezeket a jellemzőket. Sőt, az egyes fajtákon belül is lehetnek eltérések az egyes fajtaváltozatok, válogatott klónok között is.
Nem mindegyik fajtaváltozat alkalmazkodik például azonos módon a magasabb mésztartalomhoz. Egy-egy szőlőfajta más és más arcát mutatja különböző talajokon-kőzeteken.
Nincs egyetlen olyan tipp sem a fajtára, sem a kőzetek-talajok összetételére, ami egyértelműen képes lenne a világ legjobbját adni. Ha lenne ilyen, már rég lecsaptak volna rá. A fajta és talaj szerencsés találkozása nagyon fontos feltétele a kiváló minőségű borok megszületésének.
A megfelelő alapkőzet és talaj, a kedvező geomorfológiai-domborzati tényezők, (valamint az alkalmas éghajlat) hozzák létre a jó minőségű boralapanyagot, amelyre rárakódnak a fajta, a szőlőművelés, a feldolgozás és borkezelés, illetve az érlelés/tárolás által meghatározott további minőségi jellemzők. Valójában az alapkőzet és a talaj jellemzői befolyásolhatják a bor érési és fejlődési folyamatát, eltarthatóságát is. Minden bor valós piaci értékét annak termőhelye, ritkasága, egyedisége, a bor érlelhetősége és nem utolsósorban eladhatósága határozza meg.
Sokan azt tartják, hogy az a felnőtt, aki nem tud gyermek maradni és felnőttkorban is felszabadultan, sokszor a nemes küzdés és a verseny szelleméért élni, nem is él igazán.
Lehet, hogy a dűlők összehasonlítása a borokon keresztül sokak számára távol áll a játéktól. A bortermelő oldaláról komoly munka és erőfeszítés bújik meg minden palack bor mögött, de van felelősség a másik oldalon is. Igazi kihívást jelent a borfogyasztó számára, hogy nagyobb mennyiségben például csak értékes borokat vegyen meg. A borfogyasztók oldalán viszont tényleg csak játék lenne egy-egy szép tétel megszerzése? Nem gondolnám, mint ahogy azzal sem értek egyet: a termelő nem tekintheti játéknak az évjáratok változását, saját borai kelendőségét, megmérettetését.
Ha nem lehetne megtalálni a játék szépségét a bor világában, vélhetően nem keltene ekkora érdeklődést egyetlen palack bor sem. De mégis folyik a játék, évről évre, komoly pályákon. A szeretett tétel birtoklásáért, a reménybeli jó ízekért, a különlegességért, a „csak nekem van belőle” gyermeki jó érzéséért. Többek között ezért is érdemes ilyen módon játszani az egyes – akár szomszédos – dűlők boraival.
Efféle felnőttek játékára hívott a Grand Tokaj az idei Borfesztivál nyitó napján egy kisebb csapatot. Történt ugyanis, hogy az állami létből kitörve a Grand Tokaj főborásza, Áts Károly lehetőséget kapott négy önálló dűlős száraz furmint készítésére a 2021-es évjáratból. Egyiket-másikat kóstoltam már korábban is, de így együtt kimondottan érdekes volt megnézni a négy dűlőt. A mádi Kővágónak a termését már ismertük, hiszen éveken át ez volt az egyetlen olyan dűlős szűraz bor, amit a Grand Tokaj önállóan palackozott. A dűlő adottságaival a tokaji ügyekben csekély mértékben jártas borkedvelő is tisztában lehet. A Barta Pince is palackoz már innen száraz bort – ugyan a nevet az ültetvényük fiatal korára tekintettel még nem használhatják, ezért hívják a szépséget KVG-nek, de nem titok, hogy a termőterület a Kővágó dűlő. Rettentő köves, riolittufa alapkőzet, gazdag zeolitban, és mint ilyen, határozott, koncentrált és igen komplex borokat tud adni. Ezt az ízbeli gazdagságot most is éreztük, akárcsak a bor fiatalságát. Szerkezete azonban már csikó korában is meggyőző. A Grand Tokaj amúgy 2014-ben palackozott először erről a dűlőről. Számomra ez a bor adta a négy közül a legösszetettebb élményt.
A Pető (Tolcsva) dűlő bora először került önállóan palackba. Kötött agyag és kvarcban gazdag riolittufa, obszidián jelenléttel – ez a geológiai háttér. A pohárban a bor sokkal kevésbé tűnik szigorúnak, mint amit a termőhely alapján gondolhatnánk. Valódi lezser elegancia uralja. Sima és selymes tapintású, határozott szerkezettel. Szép és hosszú, érdemes érlelni is.
Az olaszliszkai Meszes-dűlőt is ismerjük már, akárcsak néhány szomszédos területét, például a Rány dűlőt. Riolittufa alapkőzeten andezittel vegyes kötött, meszes agyagtalajon terem a szőlő. Lám, mennyi minden rejlik a részletekben. Hajlamosak vagyunk Tokajt egy nagy vulkanikus konglomerátumként kezelni, holott ezek az apró összetételbéli eltérések teljesen más oldalát képesek megmutatni termőhelynek, szőlőfajtának és mindannak, amit ezek összessége a borász kezében adni tud. Ettől oly zseniális Tokaj, mint amilyennek ismerjük.
A negyedik bor a tarcali Szarvas-dűlőből érkezett. Érdekes, hogy első gyermekkori Tokaj-élményem ehhez a dűlőhöz kapcsolódik. Nagyon-nagyon régen mutatta apám, akivel sokat jártam annak idején vidékre. Nem felejtem el soha, megvolt az épület, a viszonylag jó karban tartott szőlő és az érezhető melegség. Ez azóta is megmaradt bennem, és a szintén sokat emlegetett Szentvér-dűlő Tolcsváról. Ahonnan hárslevelű érkezik, de ez egy más történet. Akkoriban ezt a három dűlőt lehetett talán felismerni: Szarvas, Kincsem, Szentvér. Számomra gyerekkori szentháromság. A Szarvas 2013-as aszúját már ismertük és nagyon szerettük megjelenése óta.
A remek 2013-as évjáratban palackozták először önállóan. Sima és puha tapintása gazdag gyümölcsösséggel és kiváló savakkal kényeztet. De most a száraz furmint volt soron, és a tankönyvi adatokkal szemben ezt éreztem a legkevésbé rendezettnek. A löszös termőhelyek borai általában gyorsabban fejlődnek, de ez a bor most egyáltalán nem ezt mutatta. Dácit és dácittufa alapkőzetre települt lösz adja a borvidék legdélibb területeinek hátterét, rengeteg napsütéssel. Ezt éreztük a boron, mégis hagynám még egy kicsit pihenni a palackban. Savai nem túlzóak, de elevenek. aromatikája közel a zöldfűszerek buja világához.
Értékes és szép borok. Ha minden jól megy, karácsony tájt mind a négyet lehet majd együtt vásárolni.
Összehasonlításuk jó játék unalmas szilveszteri bulikon. Mivel három aszút is kóstolhattunk a száraz furmintok után, érdemes volt ezen is kissé elmerengeni. Az ásványi anyagok, melyek a hegyaljai talajban a növények számára igen könnyen felvehető formában vannak jelen – természetesen nemcsak ízközvetítők, de ízforrások is. Ezért lepődik meg a kóstoló, ha a nagy egalizálások korszakának elmúltával dűlőszelektált aszúkkal találkozik. Itt a terroir az aszúknak új és még újabb arcát alakítja ki. De ne feledjük: az aromatika, a díszítő ízek a borok lelkéhez vezető utat szegélyzik. Az út jelen esetben maga a savgerinc és a többi fő alkotóelem. Sav-alkohol-cukor hármasa és az erre épülő aromák széles tárháza. Amit nem mellesleg Gódor András kiváló sonkáival és sajtjaival is összekóstolhattunk.
Grand Tokaj, Tokaji Furmint Meszes 2021
A Meszes dűlő furmintját most először kóstolhatjuk önállóan palackozva. Határozott szerkezete mellett egy légies vonal mindig is végighúzódik rajta. A hordóban erjedt tétel 500 literes új fában érlelődött, ami gazdag savait jótékonyan kerekíti. Könnyedsége és eleganciája is érezhető. Struktúrája jó keretet ad finoman érezhető cserzőanyagának és a jellemzően virágos-fűszeres ízeinek. Aromatikájában sok a kerti fűszer, kis mentás-ánizsos karakter uralja. Élénk, hosszú és tartós bor.
Grand Tokaj, Tokaji Aszú 6 puttonyos Szarvas dűlő 2013
Különleges tétel 200 gramm fölötti cukortartalommal, 9 százalék alkohollal. Nem minden évjáratban lehet ilyen tiszta aszút készíteni.
Illata kezdetben kicsit zárkózott, de ennél a kategóriánál ez nem is lehet másként. Ma már, tizedik évében mélyebb tónusokat kínál: méz, füge, gesztenye, datolya és dió jelenik meg finom árnyalású hordós kiegészítéssel. Szájban savai igen lendületesek, de az érett szőlő mindenütt megtalálható a kortyban. Textúrája szinte valószínűtlenül selymes, ízvilága lenyűgöző. A viszonylag magas cukortartalom ellenére nem nehézkességével, sokkal inkább bujaságával vesz le a lábunkról.