A fenntarthatóság gondolata állt az idei borkonferencia fókuszában

Több ezer évre visszamenőleg idézhetünk szellemi nagyságokat, akik a borról való beszéd fontosságát hangsúlyozták.

Fotó: A szerző felvétele

Ezen a téren persze van még munka, a külföldre eladott palackos bor egységára 1,35 euró volt, nem véletlen, hogy a konferencia két előadása is Ausztriával foglalkozott, ahol ez a szám 3,8 euró úgy, hogy a glikolbotrány miatt földre került anno az ágazat, s onnan kellett feltápászkodnia. A mutatvány sikerült, az osztrák bor eljutott oda, hogy méltó áron exportálják.

Az év exportnyertes célpiaca Dél-Korea volt, ahol, bár az ide irányuló export összmennyisége csökkent, a magyar volumenben 83 százalékkal, értékben 75,1 százalékkal nőtt, s itt már a palackár miatt sem kell szégyenkeznünk: a magyar borok átlagára literenként 8,74 euró volt.

Megismerhettük az elsősorban az ifjúságot, a sokat emlegetett Z generációt célzó belföldi kampányok hatásfokát. Mind a négy kiemelt kampánynak – Buborékok nyara, Mi folyik itt? (álljon itt az első, az Etyek-Budai és a Móri borvidékről szóló epizód. Libabőr fesztivál és Nyiss az ünnepekre! – rendkívül pozitív volt a fogadtatása, amit mérések is igazoltak.

Az előadó hangsúlyozta az influenszerek bevonásának fontosságát s a formális edukáció jelentőségét. Sejteni lehetett, hogy a Borkatedra címen indult borkulturális képzésnek kedvező lesz a fogadtatása, de az eredmény a vártnál is pozitívabb volt. A kurzus hallgatói között 95 százalékos volt a tetszési ráta, 99 százalék ajánlotta is társainak, 83 százalékuk pedig arról számolt be, hogy pozitív irányban változott a véleménye a magyar borokról. A kerekasztal-beszélgetésen az is elhangzott, hogy a diákok a gép előtt várják, hogy megnyíljon a jelentkezési lehetőség a borkurzusra, de még így is előfordul, hogy azok közül is lemaradnak egyesek, akik az első pillanatokban igyekeznek regisztrálni. Ezek a szerint tehát a kereslet nagyobb a kínálatnál, érdemes lenne ezt kihasználni, ami persze elsősorban az egyetemek feladata. Jó hír, hogy borkurzus legutóbb hat egyetemen indult.

A „magyar bor” márkanév ismertsége is szignifikánsan nőtt, a felnőttlakosság 32 százaléka találkozott vele, a bort fogyasztók körében ez a szám 51 százalék, s ami a legörvendetesebb, a megcélzott Z generáció, a jövő első számú fogyasztói körében 45 százalék.

Az influenszerek kapcsán kiemelték Konstantin Baum német Master of Winet, akinek a YouTube-on 174 000 feliratkozója van, s aki nagy hatású filmet forgatott Tokajról, melyből részleteket láthattunk a konferencián. Érdemes elolvasni a szakemberrel készült interjút a Bor.hu oldalon. A kormánybiztos a vízilabda világából vett kifejezéssel abban jelölte meg a célt, hogy a magyar bor tapossa ki magát a láthatóságig.

Konstantin Baum filmje  A szerző felvétele

Dr. Törőcsik Mária, a Pécsi Tudományegyetem marketingprofesszora expozéjának fókuszában az állt, hogy milyen trendek hatnak a fiatal nemzedékek fogyasztására. Az előadó figyelmeztetett arra, hogy nem biztos, hogy helyes általános ítéleteket hozni egy fragmentált generációról, ki is vetített egy ábrát, mely a Z generáción belül fellelhető életstíluscsoportokat mutatta be az élettempó és az értékorientáció koordináta-rendszerében, az egyes csoportok részarányait is jelezve a bezárkózóktól a sikeréhezőkön át az énközpontú celebekig, vagy a szemlélődőkön keresztül az érzékeny motiváltakig, nem feledkezve meg a beolvadókról, a színes tudatosokról és a szenzitív jövőtervezőkről. Rámutatott, hogy 24-25 éves korig a fiatalok jellemzően nem érdeklődnek a borok iránt, nem szeretik, a bor élvezetére és értékelésére meg kell érni.

A mai felgyorsult élettempó nem kedvez a borok elmélyültséget igénylő élvezetének, de megoldást jelenthet az innováció, az izgalmas megoldások kínálása. A fiatalokat új ötletekkel lehet megnyerni, be is mutatott néhány meghökkentő példát: dobozolt borokat, amivel az oregoni Union Wine Co. nevű cég lépett piacra „canbassadorokat” alkalmazva, akik mozgó borbárral utaztak a megcélzott helyszínekre a Keleti parton, az ehető rovarok és borok harmonizálását, az egydecis borkóstolócsomagokat vagy a borspray-t, mely úgy adhat élményt, hogy a szervezetbe bevitt alkohol mennyisége minimális.

Csapody Balázs, a Balaton-régió első számú éttermének, a Kistücsöknek a tulajdonosa, a Pannon Gasztroakadémia elnöke Bortrendek a gasztronómiában – a borlap összeállítás aktualitásai címmel tartott előadást. Felidézte, hogy a kétezres évek elején még a jobbnak mondható helyeken is jellemző volt, hogy a borlapot egyik-másik kereskedő állította össze, és 20-30 százalék eltéréssel ugyanazokat a borokat lehetett kapni Miskolctól Győrig. 

Ha egy étterem nem nyújt egyedi borválasztékot, akkor egyéb bűnökre is képes

– szögezte le.

A felső szegmenshez sorolható éttermek világában jellemzővé vált az utóbbi évtizedekben a regionalitás és szezonalitás szempontjainak figyelembevétele, s ezt le kell követnie a borlapnak is. Az ételek és borok harmonizálása kapcsán az előadó azt javasolta, hogy játsszunk bátran a párosításokkal. Úgy vélte, az a legjobb, ha a tulajdonos, a séf és a főpincér, illetve jó esetben a sommelier együtt állítják össze a borlapot, amihez persze nélkülözhetetlen, hogy minden szereplő naprakész legyen bortémában.

A választékot nem kell túlságosan szélesíteni, de fontos a tudatosság, akár egy strandbüfében is. Ha már eljutottunk oda, hogy e műfajban nem sütik le előre a húsokat, halakat, s aszalják egész nap a melegen tartó lámpák alatt, akkor a következő lépés az lenne, hogy az ételek mellé illő regionális borokat is kínáljanak.

Az éttermekben a borlap legalább 80 százaléka legyen magyar, olyan helyeken, ahol sok a külföldi vendég jó, ha a borlap lefedi a teljes magyar kínálatot. Fontosak emellett az őshonos magyar fajták, a Kárpát-medencei kitekintés és az is, hogy ne maradjanak ki a mai trendeknek megfelelő natúr borok és pezsgők. Szóba került a borlap formátuma is, a jeles gasztroszakember a QR-kódos vagy tabletes megoldások, azaz a digitális borlap mellett tette le a garast, szerinte ennek csak előnye van.

Az előadás után a hallgatóság kérdéseket is feltehetett, Kolonics Károly somlói borász élt is a lehetőséggel, arra kérdezett rá, hogy miként lehetne az éttermekben a borok árazását reálisabbá tenni. Csapody Balázs azt a gyakorlatot nevezte célravezetőnek, amikor az éttermek közvetlenül a borásztól szerzik be a borokat, ami, ha párosul az általa is követendőnek nevezett önmérséklettel az árazásban, akkor eljuthatunk oda, hogy egy átlagos család is megengedheti magának, hogy az étteremben elfogyasztott ebéd mellé rendeljen egy palack bort.

A „Borászok borásza” titulus idei jelöltjeire, a 13. Borkonferencia további előadásaira és az eseményt lezáró kerekasztalra a következőkben térek majd ki.

Borítókép: Rókusfalvy Pál, a nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos (A szerző felvétele)